A nap egy napi minimumnak nevezett időszakba indul, amelynek során a felszínen zajló aktivitás "megváltozik".
Idővel bizonyos típusú tevékenységek, például a napfények és a napsugárzások csökkenni fognak, de várhatóan hosszú távú jelenségeket is kifejlesztenek, beleértve a koronális lyukakat is.
A NASA szerint a napenergia minimális szintén fokozhatja az űrjárási időjárások hatásait, potenciálisan megzavarva a kommunikációs és navigációs rendszereket, sőt, az űrhajók körüli "lógást" okozva.
A nap nagyjából követi az 11 éves ciklust.
Míg a napfények viszonylag magasan voltak az 2014-ben, addig a NASA szerint az 2019-2020-ben várható alacsony pont felé tartanak.
"Ezt napenergia minimumnak nevezik" - mondta Dean Pesnell, a NASA Goddard űrrepülési központjának Greenbeltben, MD.
- És ez a napfényes ciklus rendszeres része.
A változás azonban nem jelenti azt, hogy a tevékenység teljesen megszűnik - magyarázza a szakértő.
Ehelyett a különféle események hajlamosak megragadni.
Például: "Napenergia minimum alatt láthatjuk a hosszú életű koronális lyukak kialakulását" - mondja Pesnell.
"Látjuk ezeket a lyukakat a napenergia-ciklus során, de a napelemek minimális ideje alatt hosszú ideig - akár hat hónapig vagy annál hosszabb ideig is fennállhatnak."
A NASA szerint ez még a Föld körül lebegő űrhulladékot is kihathatja.
A Föld körüli objektumokként tapasztalt húzás segít megőrizni az alacsony Föld körüli pályát - magyarázza az űrügynökség.
Ez a nap ultraibolya sugárzással történő melegítésének eredménye.