Kína ma vitatott kiberbiztonsági törvényt fogadott el, szigorítva az online szólásszabadság korlátozásait.
A törvényjavaslat új szabályokat ír elő az online szolgáltatókra is, aggodalmát vetve ezzel az erősen ellenőrzött internet további kezelése iránt.
A Kína nagyrészt gumibélyegzős parlamentje által elfogadott és 2017 júniusában hatályba lépő jogszabály Kínának mint nagy internetes hatalomnak „objektív igénye” - mondta egy parlamenti tisztviselő.
Az Amnesty International szerint azonban „drákói” intézkedés sérti az emberek véleménynyilvánítás és magánélet szabadságát.
A kormányzó kommunista párt hatalmas cenzúrarendszert felügyel, amelyet Nagy Tűzfalnak hívnak, amely agresszíven blokkolja az oldalakat, vagy internetes tartalmakat szippant, és kommentárokat tartalmaz az érzékenynek tartott témákról, például Peking emberi jogi helyzetéről és a kormány kritikájáról.
Agresszív módon blokkolta a nagyvállalatok, például a Google és a Facebook számára a szolgáltatásaik nyújtását a hazai kiber térben.
Az Országos Népi Kongresszus Állandó Bizottsága által elfogadott törvény nagyrészt az ország hálózatainak és a magánfelhasználók információinak védelmére összpontosít.
De megtiltja az internethasználóknak a legkülönbözőbb információk közzétételét, beleértve minden olyan dolgot, amely károsítja a „nemzeti becsületet”, „megzavarja a gazdasági vagy társadalmi rendet”, vagy amelynek célja a „szocialista rendszer megdöntése”.
Az a rendelkezés, amely előírja a vállalatok számára, hogy igazolják a felhasználó személyazonosságát, törvénytelenné teszi az anonim online hozzáférést.
Az országban online szolgáltatásokat nyújtó vállalatoknak „technikai támogatást és segítséget” kell nyújtaniuk a „bűncselekményeket” kivizsgáló közbiztonsági szerveknek, amelyek általában a beszéddel kapcsolatosakat is magukban foglalják.