- Az európai iparágak, köztük a vasötvözetek, a műtrágyagyárak és a speciális vegyi anyagok, bezárnak a folyamatban lévő energiaválság miatt.
- Előfordulhat, hogy bizonyos iparágak nem térnek vissza, még akkor sem, ha az energiaválság enyhül.
- Az egyre szigorúbb szabályozási környezet egy másik oka az ipar dezisztrációjának Európában.
Az Európai Unió csendesen ünnepli a gáz- és villamosenergia-fogyasztás következetes csökkenését ebben az évben, a rekord árak, az orosz gázellátás nagy részének leállása és az energiapiac likviditási válsága közepette.
Az ünneplés oka azonban kétséges: a vállalkozások nem csak az energiafelhasználásukat korlátozzák, és a megszokott módon folytatják. Bezárják a gyárakat, leépítik vagy áthelyezik. Európa valószínűleg a dezindusztrializáció felé halad.
Az, hogy az Európai Unió recesszió felé tart, ma már teljesen világos mindenki számára, aki figyeli a mutatókat. A legújabb ott –eurózóna gyártási tevékenysége– 2020 májusa óta a legalacsonyabb szintre esett.
Az S&P Global PMI-jének októberi mutatója is közelgő recessziót jelez, a hónapra esett, és ez a negyedik havi 50 alatti érték, ami a gazdasági visszaesést jelzi.
Talán még rosszabb hír, hogy a német BASF konszern a múlt hónapban azt mondta, hogy hazájában tartósan visszaesik, és Kínában terjeszkedik. A bejelentés csapást mért arra a kormányra, amely az atomerőművek élettartamának meghosszabbítása nélkül próbált zsonglőrködni az energiahiány és a klímacélok között.
"Az európai vegyipari piac körülbelül egy évtizede csak gyengén növekszik, és a földgáz- és áramárak jelentős emelkedése az év folyamán nyomást gyakorol a vegyipari értékláncokra" - mondta Martin Brudermueller, a BASF vezérigazgatója. idézett az FT október végén.
Mégis érdemes megjegyezni, hogy nem az energiaválság volt az egyetlen oka annak, hogy a BASF azt tervezi, hogy visszaszorítsa hazai jelenlétét és külföldön növekedjen. A döntés hátterében az egyre szigorúbb uniós szabályozás is szerepet játszott – mondta Brudermueller.
Úgy tűnik, más iparágakban is gondok vannak az új uniós szabályozással. Az energiaköltség-inflációt is jelentősen megszenvedő acél- és alumíniumipar kereskedelmi szervezete a közelmúltban azt javasolta, hogy az EU fokozatos megközelítést alkalmazzon az új, határokon átnyúló kiigazítási mechanizmussal, más néven import szén-dioxid-adóval.
A CBAM-ot úgy tervezték meg, hogy kiegyenlítse a versenyfeltételeket az európai ipari vállalkozások számára, amelyek szigorú kibocsátási szabályozás alá esnek, ami költségesebbé teszi a termelést a lazább kibocsátási normákkal rendelkező országok termeléséhez képest.
Ez azonban az európai acél- és alumíniumipar fontos alapanyagát is drágábbá tenné, tovább fokozva az ezen iparágak már most is átélt fájdalmát, mivel a legenergiaigényesebbek közé tartoznak.
Európa nyersacél-termelési kapacitásának tizede már megvolt alapjáraton, a Jefferies becslései szerint. Az összes cinkkohó visszafogta a termelést, és néhányat leállítottak. Az elsődleges alumíniumgyártás fele is leállt. A műtrágyák terén pedig a gyárak 70 százaléka állt üresjáratban az energiahiány miatt.
A vegyi üzemek is visszafogják tevékenységüket, kihűlnek a vasötvözet kemencék, és visszaszorul a műanyag- és kerámiagyártás is.
Néhány ilyen vállalkozás dönthet úgy, hogy végül olyan helyre költözik, ahol olcsóbb és szélesebb körben elérhető energiaforrások állnak rendelkezésre, hozzájárulva ezzel az európai dezindusztrializációs folyamathoz. Ami a legjobbat illeti jelölt ehhez az áthelyezéshez egyes megfigyelők szerint az Egyesült Államok a bőséges gáztartalékaival, növekvő kitermelésével és barátságos befektetési környezetével.
Eközben egy dolog kristálytiszta lett: az európai ipari ágazatok energiafogyasztásának csökkenése valójában nem ad okot az ünneplésre. Ha valami, akkor ez aggodalomra és sürgős intézkedésre ad okot a döntéshozók részéről.
Az EU által a közelmúltban elfogadott gázárplafon némileg segíthet, de mivel az alacsonyabb fogyasztáshoz kötődik, nem igazán jelent megoldást a maradni vágyó vállalkozások számára. Ez egy életfenntartó rendszer.
[…] Az energiaválság Európa de-iparosodásához vezethet […]