Az ukrán háború a világjárvány után folytatódik az ellátási lánc válsága

Összegzés

Az ukrajnai háború újabb ellátási lánc válságot robbantott ki, ahogy a járványhoz kapcsolódó fennakadások is enyhülni kezdtek.

• Európa függ Oroszországtól, Ukrajnától és Fehéroroszországtól energiaimportja, de többek között egyes vegyszerek, olajos magvak, vas és acél, műtrágyák, fa, palládium és nikkel tekintetében is.
• Különösen az energiafüggőség a sebezhetőség most, hogy Oroszország rubelfizetést követel exportja után. Nem valószínű, hogy Európa rövid távon képes lenne teljes mértékben kiváltani az orosz gázt, miközben az orosz olaj és szilárd fosszilis tüzelőanyagok nagy része helyettesíthető lenne.
• Az energiatermékek, a nyersvas és számos más vas- és acéltermék ellátási zavara mellett valószínűleg a nikkel és a palládium lesz a legnagyobb hatással az EU iparára.
• Az EU ellátási láncait a harmadik országokban tapasztalható háborús termelési zavarok is torzíthatják. Az EU-nak kihívásokkal kell szembenéznie például az elektronikus áramkörök harmadik országokból történő importálása során, mivel ehhez olyan inputokra van szükség, mint a háborús övezetből származó nikkel és neongáz.
• Németország és Olaszország viszonylag sérülékeny a válsággal szemben, mivel viszonylag nagy ipari ágazataik, erősen függenek az orosz energiától, Olaszország esetében pedig erősen függenek Oroszországtól és Ukrajnától bizonyos vas- és acélimportok, valamint a gáz teljes energiaszerkezetében.

Elkapjuk valaha a levegőt?

Ahogy a világjárvány okozta ellátási lánc problémái enyhülni kezdtek (1. ábra), megjelent a következő válság. Az ukrajnai háború világossá teszi, hogy a világ nagy része Oroszországtól, Ukrajnától és Fehéroroszországtól függ az alapvető szükségletek, például élelmiszer, energia és egyéb áruk tekintetében.

Az Oroszországgal, Fehéroroszországgal és Ukrajnával (a darab hátralévő részében háborús övezetként emlegetett) kereskedelem közel állt a szankciók széles köre, az önszankciók (főleg a nyugati cégek részéről), valamint az erősen megzavart termelés és szállítás miatt. Ukrajnában. Noha ezeknek az országoknak a teljes részesedése a világkereskedelemben korlátozott, a kereskedelmi zavarok jelentős hatással lehetnek egyes cégekre és iparágakra, valamint egész gazdaságokra. A háborús övezetből származó importban bekövetkező (valós és félelmetes) fennakadások jobban ártanak az EU-nak, mint a háborús övezetbe irányuló export csökkenése. Nemcsak azért, mert a háborús övezet nagyobb részt képvisel az EU importjában, mint az exportban (2. ábra), hanem különösen azért, mert az áruk és a köztes termékek kevesebb importja az EU-ban több termelési folyamatra is kihatással lehet.

In I. rész Ennek a kutatási jegyzetnek a részében az EU közvetlen és közvetett függőségét a háborús övezetből behozott nem élelmiszer-árukkal és árukkal fogjuk felvázolni. Felmérjük, hogy az EU mely ipari alágazatai vannak leginkább kitéve a háború okozta fennakadásoknak. Ban ben Part II a legnagyobb eurózóna országainak sebezhetőségét hasonlítjuk össze.

Az ellátási lánc zavarainak újjáéledése

Az olajon és a gázon kívül Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna számos olyan kulcsfontosságú árut termel, amelyeket a mindennapi cikkekben vagy azok előállításában használnak fel – ilyenek például a nyersvas, palládium és neon. Az árucikkek mellett bizonyos iparágak is függenek ezektől az országoktól a köztes termékek tekintetében. Feltűnő példa, hogy több német autógyár függ egyes Ukrajnában gyártott autóalkatrészektől. Ez már oda vezetett, hogy a több német autógyár bezárása.

Az ellátási láncokra gyakorolt ​​hatásokat elsőrendű és másodrendű hatásokra oszthatjuk fel. Az elsőrendű hatásokat a háborús övezet és az Európai Unió közötti közvetlen kereskedelem csökkenése okozza. Kétféle másodrendű effektus létezik. Az első a háborús övezet és a harmadik országok közötti kereskedelem csökkentése, ami azt eredményezi, hogy ezekből a harmadik országokból kevesebb terméket szállítanak az EU-ba. A második a háború következtében megemelkedett energiaárak – vagy akár hiány – miatti kevésbé uniós közbenső áruk termelése, és ennek következtében kevesebb olyan downstream árutermelés, amelyhez ezek a köztes termékek inputként szolgálnak (3. ábra).

Olvassa el a teljes történetet itt ...