Az erdőtüzek hosszabb ideig és erősebben égnek az Egyesült Államok nyugati részén, és riasztó gyakorisággal világítják meg a tájat. A lakosokat kénytelenek elmenekülni, otthonokat elégetik, vadon élő állatokat megsemmisítenek, életét elveszítik. Tavaly az Erdészeti Szolgálat éves költségvetésének több mint felét költötte tűzoltásokra.
A tudósok régóta elmélték, hogy az éghajlatváltozás hozzájárult a hosszabb tűzszakaszokhoz, a tüzek növekvő számához és destruktív jellegéhez, valamint a megnövekedett földterület növekedéséhez, bár egyes szakértők szerint a jelenlegi tűz jelenség nem csupán a változó éghajlat következménye, hanem a kormány által az elmúlt században vagy annál is inkább alkalmazott tűzoltó politikák.
A Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, hétfőn közzétett új tanulmányban az Idaho Egyetem és a Columbia Egyetem tudósai kiszámították, hogy a nyugati vadon élő tüzek megnövekedett hatókörének és intenzitásának mekkora részét tulajdoníthatják az ember okozta éghajlatváltozás és annak következményei. Azt állítják, hogy az 1979 óta az éghajlatváltozás okozza a nyugati erdők több mint felét és a megnövekedett tűzidőt. Az 1984 óta ezek a tényezők 16,000 négyzet mérföldekkel kibővítették az összesített erdőtüzek területét, körülbelül Massachusetts és Connecticut méretében.
A tanulmány az éghajlat és az erdők „üzemanyag-szárazságot” vagy szárazságát használja az éghajlatváltozás erdőtüzekre gyakorolt hatásának mérésére. A hosszú nyugati aszály és a meleg hőmérséklet együttes hatására a fák és az aljnövényzet különösen bádogszerűvé váltak. A melegebb levegő általában több nedvességet képes kiszívni a fákból és a növényekből, és így meggyulladássá válhat.
A tudósok az éghajlat szárazságát maguknak az erdőknek a szárazságának meghatározására használják, nyolc mérőszám segítségével, amelyek megfeleltek az üzemanyag-szárazságnak és a tűzveszélynek - mondta A. Park Williams, a tanulmány egyik szerzője és a Columbia Lamont-Doherty kutató asszisztense. Föld Megfigyelőközpont.
A szerzők úgy találták, hogy az üzemanyag szárazsága egy adott évben közvetlen kapcsolatban áll az erdőtüzekkel, és hogy az éghajlatváltozás az 55-től az 1979-ig megnövekedett szárazság 2015 százalékát teszi ki. A ciklikus éghajlati ingadozások némileg kiszáradtak volna a tájatól, ám ezek mellett az ember okozta klímaváltozás megkétszereződött.