A világon először egy szingapúri árus nemrégiben sejttenyésztett csirkehúst kínált 4 dolláros megfizethető áron.
Az étkezők azt mondták, hogy a hús „olyan ízű volt, mint az igazi csirke”.
A tenyésztett húst – a sörfőzésnél használt kádakhoz hasonlóan – bioreaktorban termesztett állati sejtekből állítják elő, ahelyett, hogy tényleges állatokat vágnának le.
A laboratóriumban termesztett csirkeszeleteket egy kiadós adag curryvel átitatott fehér rizs mellé, padlizsánnal és cai xin-nel, egy kínai virágos káposztával és egy üveg jeges citromos teával tálalták a Loo's Hainanese Curry Rice étteremben Tiong Bahruban.
Az 1946 óta nyitva tartó Hawker istálló partnere az Eat Just's Good Meat, egy kaliforniai start-up, amely alternatív fehérjék előállításával foglalkozik, hogy a tenyésztett csirkét mindennapi környezetben szolgálják fel.
Az étkezést február 26-tól március 1-ig kínálták korlátozott számú vendég számára, akik hónapokkal korábban foglalták le.
A futás során a Good Meat támogatta a csirkefalat költségeit, így a teljes ételt egyenként 4 dollárért kínálhatták a fogyasztóknak.
Mervyn Hi (33) borbély azt mondta, hogy nem tud különbséget tenni a felszolgált termesztett hús és a levágott csirkékből származó normál hús között.
Mr Hi, aki csak a barátjától tudta meg, hogy laboratóriumban termesztett csirkét eszik a második falatnál, azt mondta: „A húsnak olyan az íze, mint a normál csirke. Egyáltalán nincs mesterséges ízesítő íz a húsban.”
Azt mondta azonban, hogy a hagyományos csirkehús feladásáról szóló döntés a laboratóriumban termesztett húsokért annak esetleges költségén múlik, és a McDonald's rögök árára hivatkozott, mint a legjobb.
A borbély így nyilatkozott: "Ha olyan megfizethető lenne, mint a McDonald's rögök, könnyű lenne a tenyésztett csirke kiválasztása, mert folytathatnám húsevő életmódomat anélkül, hogy hozzájárulnék a csirkék levágásához."
Loo Kia Chee úr, a Hainanese curry rizsbódé 62 éves tulajdonosa azt mondta: "Ez a sejttenyésztett hús nagy előrelépést jelent az emberiség élelmiszerekkel kapcsolatos szükségletei szempontjából, és környezetbarátabb, ugyanakkor etikus is."
"Mivel nemes célról van szó, nem bánom, hogy támogatom."
A Good Meat együttműködik a szingapúri árusokkal a csirkehús reklámozásában.
[…] Olvassa el az eredeti cikket […]
Egyáltalán nem „nemes” ügy. Tényleg nem gondolják végig ezeket a dolgokat.
Nem „környezetbarátabb”. Semmi sincs újrahasznosítva. Hiányoznak a bőrből azok a tápanyagok, amelyeket más élelmiszerekből nem kaphat meg. A kádban termesztett csirkékkel ellentétben elektromosságra van szükség a növekedéshez. A kádban nevelt csirkéktől nem lehet tojást kapni. A földnek nincs haszna a sejtes csirkékből sem. A szabadtartású csirkék trágyát adnak, és kiválóan védekeznek a rovarok ellen.
Minden igaz. De – igen, végiggondolták – szó szerint évtizedekig, mint a ragadozók. De ellentétben a természetben előforduló ragadozókkal, akik csak annyit vesznek el, amennyire szükségük van a túléléshez és a boldoguláshoz, ezek az emberek a haszonszerzés, az ellenőrzés és a szórakozás érdekében ölnek. A totalitáriusok/fasiszták/globalisták/Klaus Swab fiúi és lányai/összeesküvés vagy akárhogy is nevezzük ezt a világunkban működő bűnügyi kartelt, a világ lakosságának nagyobb részét szándékozik meggyilkolni és egymilliárd alá csökkenteni. Ezzel kezelhető népességet fog létrehozni, amely illeszkedik rabszolgaság-modelljükbe. Ó, igen, átgondolták. Ez teszi őket bűnözőkké.... Olvass tovább "
„A tenyésztett húst állati sejtekből állítják elő bioreaktorban – hasonlóan a sörfőzéshez használt kádakhoz…”
És mi még az a hamis hús? Hány DNS-t megváltoztató tüskefehérje fog hamis hústámogatást egyetlen hamburgeren vagy csirkés szendvicsen? kíváncsi vagyok. Egy bizonyos ponton a kalóriák, a fülkék, a zsírok és a fehérjék listája csatlakozik-e majd annak megszámlálásával, hogy hány mg tüskefehérjét adtak hozzá, így az emberiség havi serkentést kap a csirkén keresztül, amely aztán sugározza azt a génterápiás szintet, ahol a gépnek szüksége van rá. ?
Gondolj bele.
[…] Bővebben: A sejttenyésztett csirkehús él Szingapúrban […]
[…] Forrás: Technocracy News & Trends […]
[…] Forrás: Technocracy Information & Tendencies […]
[…] Forrás: Technocracy News & Trends […]
[…] Forrás: Technocracy News & Trends […]
[…] Πηγή από Technocracy News & Trends […]