A „körforgásos gazdaság” és a fenntartható fejlődés kifejezések olyan ENSZ-kifejezések, amelyek szinonim gondolatokként kapcsolódnak egymáshoz. Hangsúlyozza a hatékonyságot és a hulladék csökkentését. Kína mint technokrácia agresszíven vezeti az útjában a globális közösséget. ⁃ TN szerkesztő
Az elmúlt évtizedben nőtt az érdeklődés a „körkörös gazdaság” iránt, felismerve, hogy az erőforrás-fogyasztás jelenlegi aránya fenntarthatatlan. A fenntarthatóbb gazdasági növekedési modellre való áttéréshez olyan körforgásos gazdaságra van szükség, amelyben a termékeket újrahasznosítják, javítják vagy újrafelhasználják, és az egyik folyamatból származó hulladékot felhasználják más alapanyagként.
A 2015, a Paris megállapodás keretében és a Fenntartható Fejlesztési Célok mindkettő kiemelte az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának és az erőforrások felhasználásának csökkentésére szolgáló „transzformáló” megközelítések sürgős szükségességét. Ugyanakkor a körforgásos gazdaságot az informatika fejlődése teszi lehetővé. Például a hulladéktermékek és anyagok digitális „Ebay-stílusú” piachelyeit kipróbálják az Egyesült Államokban, és a „nyomon követés és visszaszolgáltatás” szoftver lehetővé teszi a cégek számára, hogy a gazdaságban nyomon kövessék a termékeket a felhasználás optimalizálása, valamint a javítások és fejlesztések megkönnyítése érdekében.
A közelmúltban a körkörös gazdaságot nagyrészt gazdag országok napirendjének tekintik. Noha az erőforrás-kitermelés és a hulladék okozta nyomás a fejlődő országokban gyakran közvetlenebb. Annak ellenére, hogy ezeket az országokat gyakran körkörösnek tekintik, mint a gazdagabb országokat, kevés tanulmány vizsgálta az alacsony jövedelmű országok lehetőségeit és kockázatait, amelyek a körforgásos gazdaság felé haladnak.
Egy új eligazító papír Chatham House írta ezt a hiányosságot. Érvelése szerint az újrafelhasználásra, az újragyártásra és az újrafeldolgozásra összpontosító gazdaság felé történő elmozdulás sürgősen fellendítheti a fejlődő országok növekedését és munkahelyteremtését.
Óvatos megközelítésekre lesz szükség a körkörös megközelítések előnyei és hátrányai közötti lehetséges kompromisszumok kezelése érdekében, ideértve azokat a „hulladékból energiába történő” technológiák éghajlati hatásait is, amelyek hulladékot égetnek el villamosenergia-előállítás céljából.
A cikk azt is állítja, hogy az Európai Unió (EU) és más vezető országok többet tehetnek a fejlődő országokkal való együttműködésért, és javíthatják a körkörös gazdaságot támogató nemzetközi együttműködést. Itt Kínának kulcsszerepe van, mivel a hazai gazdasági menetrenddel, a kereskedelempolitikával és a tengerentúli beruházásokkal kapcsolatos döntések mélyreható hatást gyakorolnak az utazás irányára.
Kína körkörös gazdasági stratégiája
A természeti erőforrások egyik fő gyártója és feldolgozója Kína a nem ellenőrzött erőforrás-kitermelés és hulladéktermelés legrosszabb következményeit látja. Az 2014 során Kína 3.2 milliárd tonna ipari szilárd hulladékot generált, csak két milliárd tonna ebből újrahasznosítás, égetés és újrafelhasználás céljából visszanyerték.
A növekvő hulladékválságnak halálos következményei voltak; 73 ember meghalt egy földcsuszamlás egy hulladéklerakón Shenzhenben az 2015-ben. Még ha a hulladékot is kezelik, a rossz minőségű folyamatokra hagyatkozás még rosszabbá teheti a kérdést. Kína látta tucatnyi tiltakozás a helyi lakosok hulladékégetési projektek keretében.
A kormány azonban intézkedéseket tett. Célokat tűzött ki, pénzügyi intézkedéseket vezetett be és törvényeket fogadott el a körforgásos gazdaság előmozdítása érdekében. A kevés kormánynak egyike, amely rendelkezik körkörös gazdaságstratégiával és joggal, és a koncepció kiemelkedő szerepet játszik mind az 12th, mind az 13th ötéves tervben.
wpDiscuz