Nem aggódok a mesterséges intelligencia miatt, rémült vagyok az emberi hülyeség miatt.
A technológiáról és a társadalomban betöltött szerepéről szóló vitát, amelyre szükségünk van, arra használjuk, hogy megtévessze a polgárokat és megijesztse őket a jövőre nézve, így vállalják, hogy olyan politikusoknak jelentkeznek, akik nem képesek megvédeni minket a robotizáció kihívásaival szemben.
Sok tanulmány szerint azonban az 50 években a munka nagy részét robotok fogják elvégezni. Mit tehetünk?
Évtizedek óta éljük a disztopikus becslések tévedéseit.
Mindig elmagyarázom tanítványaimnak, hogy ha hittünk a múlt ötven évre szóló tanulmányaiban, tizenhét év telt el, mióta kifogyott a víz, az olaj és a munkahely. Az ötven éves becslések mindig ugyanazon hibáktól szenvednek. Először is, a prezentizmus. Vegyük a jelenlegi helyzetet és vigyük túlzásba. Másodszor édesítsd meg a múltat. Nem, az elmúlt idő sem volt jobb. Harmadszor: mindig becsülje meg a lehetetlen és negatív jövőt az emberi találékonyság és innováció bizonyítékainak figyelmen kívül hagyásával.
A valóság az, hogy ma a világ népessége 7.5 milliárdra nőtt, és a technológiai forradalom ellenére több munkánk van. A globális munkanélküliség történelmi mélyponton van, 5%, a globális szegénység soha nem látott szintre csökkent, az 80-as 1820% -ról a mai 10% -ra. A csecsemőhalandóság kevesebb mint felére csökkent: az 64.8-es ezer születésre jutó 1990 halálozásról 30.5-ban 2016-re.
Rengeteg természeti erőforrás áll rendelkezésünkre, a bizonyított olajkészletek megnőttek, és diverzifikáltabb ellátási forrásokkal rendelkezünk. Mindez a valaha látott legnagyobb technológiai forradalommal történt.
A mai munkahelyek több mint felét még húsz évvel ezelőtt sem ismerték. Az empirikus demonstráció szerint több mint 140 év adatai azt mutatják, hogy a technológia sokkal több munkahelyet teremt, mintsem elpusztítana, és hazugság, hogy az alacsony képzettségű munkák örökre eltűnnek. Mások jönnek létre. Tanulmánya Ian Stewart, Debapratim De és Alex Cole világosan megmutatja, hogy a technológia kiszorítja a leg unalmasabb, legveszélyesebb és legnehezebb munkahelyeket, azaz azokat, amelyeket egyébként nem akarunk, és sokkal több munkahelyet teremt a szolgáltatási ágazatokban, az emberi ismeretek és az interakció területén.
Valójában a Deloitte Studies, az Ernst / Young és mások is előrevetítik, hogy a jövőben sokkal több munkahelyre lesz szükségünk az új technológiai tevékenységek melletti támogatási feladatokban és szolgáltatásokban. Amit a végzet prófétái mindig elfelejtenek, az az mindaddig, amíg az ügyfél ember, nem csökken a tapasztalat és a többi emberrel való interakció.
A legtöbb robotizált társadalom nem szenved nagyobb munkanélküliséget, sokkal kevesebbet szenved. Az OECD 2016-os adatai szerint Dél-Koreában, Szingapúrban, Japánban és Németországban a legmagasabb a robotikai robotizáció aránya (530, 400, 305 és 301 robot / 1,000 alkalmazott), a munkanélküliség pedig kevesebb, mint 3.9%. Eközben azokban az országokban, amelyek alacsony termelékenységű ágazatokat támogatnak, és az államot „védő” ügynöknek tekintik, magasabb a munkanélküliségi ráta. Franciaországban, ahol Dél-Korea vagy Szingapúr robotjainak kevesebb mint a fele van (ezer alkalmazottra jutó 127), a munkanélküliségi ráta csaknem háromszor magasabb, mint az erősen robotizált országokban. Spanyolországban még mindig kevesebb, 60% -kal kevesebb robot van, mint a vezetőknél, és ötször magasabb a munkanélküliségi ráta. McKinsey becslései szerint a következő 50 év versenyképességének növekedésének majdnem felét a digitalizálás és az automatizálás magyarázza. Ez minden ágazatban magasabb fizetést, még alacsonyabban képzett munkaerőt is jelent.
Biztos vagyok abban, hogy a múlthoz hasonlóan ezek a becslések elmaradnak mind a termelékenység és az életminőség javításában, mind pedig a kreatív robotizálás előrehaladásában. Sokkal több és jobb munkahelyet fog teremteni. Még az alacsony képzettségű ágazatok számára is, mert a szolgáltatások és a támogatás felé mozdulnak el.
A jelenség legreprezentatívabb vállalatait a kezdőbetűk uniója jelöli: FAANG (Facebook, Amazon, Apple, Netflix és Google). E vállalatok látványos fejlődése nem csökkentette a foglalkoztatást. Az Egyesült Államokban a munkanélküliség 1968 óta a legalacsonyabb szintre csökkent, miközben a technológiai haladás miatt veszteséget szenvedő vállalatokat versenyképesség erősítette.
A világban a munkanélküliség továbbra is csökken, annak ellenére, hogy ezek a vállalatok az amerikai S&P 27 közös kapitalizációjának 500% -ára nőttek, olyan üzleti modellekkel, amelyek olyan szolgáltatásokat és munkahelyeket teremtettek, amelyek csak néhány évtizeddel ezelőtt nem léteztek. Ezek a vállalatok sokkal több közvetett munkahelyet hoztak létre, mint amennyit „megsemmisítettek”.
A „mi történik a kevésbé képzett munkahelyekkel?” Mentsége elrejti az intervencionizmus tévedését.
A protekcionizmus, a támogatások és a jóléti segítség nem védi és nem teremti meg ezeket a pozíciókat az elavult ágazatokban. Az alacsony képzettségű munkavállalók technológiához való alkalmazkodásának módja a képzés, de a valós képzés a munkahelyen. A technológia akár 40% -kal több képzetlen munkahelyet hozott létre azokon kívül, amelyeket elpusztít, amint azt Kaliforniában, Texasban vagy Illinoisban és az ázsiai országokban láthattuk.
A digitalizáció használatának első pozitív hatását közvetlenül ezek a vállalatok gyakorolják, amelyek világszerte több, mint 800,000 embert foglalkoztatnak, és amelyek termelékenységi szintje egyértelműen jobb, mint a hagyományos ágazatokban működő vállalatok, és jobb fizetéssel rendelkeznek.
Az olyan vállalatoknál, mint a Facebook és a Google, több mint 27,000 88,000, illetve 50 115,000 dolgozó van a bérszámfejtésükben, és az ipari szektor átlagfizetésén felül több mint 44% -ot fizetnek. Üzleti modelljük elsősorban a digitális médiában történő reklámozáson alapul, amely piac csak néhány évvel ezelőtt nem létezett. További nettó 400,000 XNUMX munkahelyet teremtett az új technológiák az Egyesült Államokban. Eközben az Amazon, XNUMX% -os részesedéssel az e-kereskedelmi piacon, Michael Mandel szerint az egyik fő csoport, amely felelős az e-kereskedelmi vállalatok által létrehozott több mint XNUMX XNUMX munkahely létrehozásáért az Egyesült Államokban. Ezen túlmenően e vállalat esetében a hatást ki kell terjeszteni az elektronikus kereskedelemhez közeli ágazatokra, mint például a logisztika, a csomagok, az elektronikus fizetések stb.
Ázsiában, egy olyan kontinensen, ahol a robotizálás a vállalatok és a termelési módszerek szokásos eleme, már ismerik ennek a jelenségnek a pozitív hatásait. Az Ázsiai Fejlesztési Bank szerint a robotizáció által generált nagyobb gazdasági dinamizmus 12 ázsiai fejlődő gazdaságban 2005 és 2015 között kompenzálta az automatizálási folyamatok megvalósításából eredő foglalkoztatás pusztulását, és további munkahelyeket teremtett. Ez az átalakulás évente 134 millió munkahely létrehozásához vezetett, ami egyértelműen meghaladja az évi 104 millió munkahelyet, amelyet az automatizált folyamatok miatti munkaerő helyettesítő hatása „alakít át”. Az elmúlt 43 évben Indiában, Malajziában és a Fülöp-szigeteken létrehozott új munkahelyek 57–10% -a a technológiai szektorból származik. De a legfontosabb az, hogy a foglalkoztatás növekedése a szolgáltatások, az idegenforgalom, a szállodák és a szomszédos ágazatokban megduplázódott.
Európában a digitalizációt az DESI (digitális gazdaság és társadalom index) segítségével mérik, amelyet az Európai Bizottság mér. Dánia, Finnország, Svédország, Hollandia, Luxemburg és az Egyesült Királyság a digitális gazdaság vezetői. Mindhárom tényező kiemelkedik: a gazdasági szabadság indexében tükröződő nagyon magas szintű liberalizáció, a magas munkaerő-rugalmasság, valamint a digitalizálás és a robotizálás kiemelkedő szintje. Mindezekben az országokban a munkanélküliségi ráta történelmileg alacsony (6% alatt van), és a gazdasági sokkok miatt a munkaerőpiacon kisebb hatások tapasztalhatók.
wpDiscuz