A nitrogén közömbös, nem üvegházhatású gáz, de a növények növekedéséhez feltétlenül szükséges. A légkörünkben négyszer annyi nitrogén van, mint az oxigén, mert nem kötődik jól a szilárd földdel. Így a gazdálkodók nitrogénműtrágyát használnak a talajba fecskendezésére. Az egyetlen elképzelhető ok a nitrogén visszatartására a gazdálkodóktól az élelmiszerkészlet szándékos tönkretétele.
A csatavonal Hollandiában van, és a gazdák megértik, hogy ez egy egzisztenciális csata. Először is, az emberek elpusztulnak vagy szegénységbe szorulnak. Másodszor, a gazdálkodók elveszítik földjüket, és beállnak az elszegényedők sorába. Ez egy háború a technokrácia és az egész emberiség között, de a világ többségének fogalma sincs, mi történik.
Mellékesen megjegyzem, ez a szerkesztő egy észak-kaliforniai farmon nőtt fel. Gyakoroltuk a „vetésforgót”, ahol nitrogénmegkötő növényeket ültettek a talaj nitrogénpótlására. A hüvelyesek (bab) köztudottan nagy mennyiségben „megkötik” a nitrogént. Más növények, például a bükköny nagyon hasznosak voltak erre a célra. A nagy mennyiségű nitrogént tartalmazó, mesterségesen előállított műtrágya megjelenésével a vetésforgó lecsökkent, ezért kellett a talajba szórni és korongozni. ⁃ TN szerkesztő
Ezen a héten gazdálkodók tízezrei gyűltek össze Hollandia minden részéből, hogy tiltakozzanak a kormány politikája ellen, amely akár harmadára csökkenti az állatállomány számát az országban.
A tiltakozik a kormány politikája egy 25 milliárd eurós beruházás „a nitrogénszennyezés szintjének csökkentése” igaz, de ezt úgy tervezi, hogy (többek között)fizetni néhány holland állattenyésztőnek azért, hogy áttelepüljenek vagy kilépjenek az iparágból”.
Valós értelemben ez végső soron azt jelenti mintegy harminc százalékkal csökkentve a sertések, csirkék és tehenek számát.
Ez ami ellen tiltakoznak itt – a mezőgazdasági szektor szándékos visszaszorítása, amely több ezer gazdálkodó megélhetését és szó szerint több százmillió ember élelmiszerellátását érinti.
A NAGY KÉP
Noha a rendszer állítólag a vizeletből és a trágyából származó nitrogén- és ammónia-kibocsátás korlátozásáról szól, nehéz ezt nem a folyamatban lévő tágabb összefüggésben látni. élelmiszerválságot hozott létre.
Hollandia hatalmas élelmiszer-felesleget termel, és az egyik legnagyobb húsexportőr a világon, és a legnagyobb húsexportőr Európában. Kibocsátásának harmadával való csökkentése óriási hatással lehet a globális élelmiszerellátásra, különösen Nyugat-Európában.
Talán még aggasztóbb, hogy ez hogyan működhet precedensként.
Nem ez az első „fizessenek a gazdálkodók azért, hogy ne gazdálkodjanak” program, amelyet az elmúlt évben indítottak el – mind a UK és a US bevezettek ilyen rendszereket – de egy kormány fizet, hogy csökkentse saját hústermelését? Ez az első.
Az, hogy ezt (állítólag) a „környezet védelmére” teszik, nagy intő jel a jövőre nézve. Dánia, Belgium és Németország már hasonló politikákat figyelembe véve.
Úgy tűnik, hogy a nyugati világ lelkesen fogadja a kvázi öngyilkos politikát.
Úgy értem, hogy fizetnek a gazdáknak azért, hogy csökkentsék az általuk termelt élelmiszer mennyiségét… miközben (elvileg) háború fenyegeti őket… recesszió kellős közepén… szemben rekord infláció mint a megélhetési költségek spirálok.
Valójában egy olyan világban, amelyet az Oroszországgal és Fehéroroszországgal szembeni szankciók miatti műtrágyahiány sújt, szinte őrültnek tűnik panaszkodik trágyafeleslegről, nemhogy megpróbálni csökkenteni azt.
Jócskán túl vagyunk azon a ponton, ahol mindezt véletlennek lehetne tekinteni, nem?
Fogalmazzunk úgy – ha a nyugati világ kollektív kormányai voltak ha megpróbálják elszegényíteni és éheztetni saját polgáraikat, mit tennének pontosan másként?
Patrick Wood vezető és kritikus szakértő a fenntartható fejlődés, a zöld gazdaság, az Agenda 21, 2030 Agenda és a történelmi technológiák területén. A Technocracy Rising: A globális átalakulás trójai lójának (2015) szerzője, valamint a Trilaterals Washington felett, I. és II. Kötet (1978-1980), a késő Antony C. Sutton társszerzője.
[…] Bővebben: Holland gazdák harcolnak az élelmiszerek elleni globális háború ellen […]