A CO2 elleni háború a globális felmelegedés jegyében a legrosszabb tömeges hisztéria, amelyet valaha tapasztaltak a Föld bolygón. Az EU kijelentette, hogy hűvös ezermilliárd eurót süllyeszt be tagállamaiba, hogy 2050-re „nettó-nulla” legyen.
Az Európai Bizottság kedden (január 14-én) javasolja, hogyan fizetheti az EU azért, hogy a régió gazdasága 2-ig nettó szén-dioxid-kibocsátásra kerüljön, miközben megvédi a széntől függő régiókat attól, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel szembeni változásokkal járjanak.
Az EU végrehajtójának nyilvánosságra hozza a fenntartható Európára vonatkozó beruházási terv részleteit, amelynek célja 1 trillió eurós beruházás mobilizálása 10 év alatt, állami és magán pénz felhasználásával kiemelt projektje - az Európai Zöld Delet - finanszírozására.
A „Zöld Megállapodás” az európai gazdaság, a közlekedés és az energiaágazat ambiciózus átgondolása, amelynek célja az EU a tiszta technológiák globális vezetőjévé válása, amely az elkövetkező évtizedekben alakul majd ki.
Összességében a Bizottság becslése szerint évente további 260 milliárd eurós beruházásra van szükség a tiszta energiára való váltás és a csökkent kibocsátás finanszírozásához.
A törekvés elsöprő retorikája mögött, amelyről ma később, az Európai Parlament strasbourgi ülésén vitatkozunk, számos csomós probléma van, amelyeket ki kell dolgozni.
7.5 milliárd euró „friss pénz”
A legfontosabb az, hogy hogyan állítsuk meg a szénfüggő EU régiókat - gondoljuk Lengyelországot, a Cseh Köztársaságot vagy Németország részeit - a megújuló energia útjára.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen javaslatot tett egy igazságos átmeneti mechanizmusra, amelynek célja a szükséges mélyreható változások csődbe helyezése, amely évente akár 100 milliárd eurót tesz elérhetővé. Emellett át akarja vizsgálni az EU szigorú állami támogatási szabályait a tiszta technológiákba történő beruházások elősegítése érdekében.
A korai tervezetek szerint az igazságos átmeneti mechanizmus három pillérből áll:
Igazságos átmeneti alap amelyet az EU regionális politikai költségvetése keretében hoztak létre, 7.5 milliárd euró pluszpénzzel. Az új alap 30-50 milliárd eurós finanszírozási kapacitást fog elérni, ha a kohéziós politika egyéb forrásait és a nemzeti társfinanszírozást beleszámítja;
Külön befektetési rendszer az EU költségvetésén belül InvestEU terv, korábban Juncker terv néven ismert;
Új állami hitelkeret az Európai Beruházási Bank (EBB) irányítása alatt áll.
Az EU hosszú távú költségvetése (7.5–2021) keretében rendelkezésre bocsátott további 2027 milliárd eurós „friss pénzt” azonban a kritikusok nem tartják elegendőnek, akik szerint sokkal több készpénzre van szükség az energiaátmenet finanszírozásához.
A Bizottság utánozza, hogy az alapot az EU hosszú távú költségvetéséből származó pénzeszközök, az Európai Beruházási Bank és az InvestEU program által nyújtott hitelek egészítik ki, a korlátozott közpénzek tőkeáttételének elve alapján, a magán készpénz vonzása érdekében, a befektetés legveszélyesebb részeinek fedezésével .
