Tegyük fel, hogy a Facebook nem ország, a valós kormányok sokkal több funkciót látnak el, és hogy az emberek nem állampolgárai a közösségi hálózatoknak.
Ennek ellenére 900 millió ember olyasmit tesz, mint a világ legnagyobb strukturált emberhálójának kék-fehér virtuális terében él. És azok az emberek olyan vitákba keverednek, amelyek elbírálására számítanak. Részben azért várják el ezt az elvárást, mert a Facebook már régóta azt állítja, hogy biztonságos környezetet akar teremteni a más emberekkel való kapcsolattartáshoz. (Hogyan lehet másként elérni, hogy az embereknyitottabb és összekapcsoltabb„?) De az emberek azt is akarják, hogy valaki legyen a felelős, olyan hatóságot akarnak, amelyhez fordulhatnak, ha más személy bunkó.
...
A Facebook hatékonyság iránti vágya azt jelenti, hogy a demokrácia kiesett, és a technokrata, a fejlesztő-király uralom érvényesül. Az emberek nem szavazhatnak a szabályokra, és még akkor is, amikor a Facebook felajánlotta felhasználóinak, hogy a múlt héten szavazzanak egy új adatvédelmi irányelvről, a szavazók részvétele 0.038 százalék volt. Az emberek tudják, hogy a Facebook ellenőrzi digitális életük nagy részét, de nincs érzékük a digitális állampolgársághoz. És ez az apátia esélyt ad a Facebook technokráciájának a sikerre, ahol a történelmi előzmények nem.
Az eredeti technokraták a gondolkodók és mérnökök csoportja voltak az 1930-as években, akik újjáélesztették Platón filozófus-király álmát, de gépkorbeli pörgéssel. Thorstein Veblen, Howard Scott és M. King Hubbert vezetésével nem a nép, a monarchia vagy a diktátor, hanem a mérnökök uralmát szorgalmazták. A mérnökök és a tudósok ésszerűen és pártatlanul kormányoznának. Olyan technokráciát hoznának létre, amely úgy működne, mint az óramű, és biztosítaná a termelékenység hatékony elosztását. Kidolgozták az egész rendszert, amely alapján az észak-amerikai kontinens olyan funkcionális sorrendekkel fog uralkodni, amely lehetővé teszi a kontinentális igazgató számára, hogy elvégezze a dolgokat.

Technate org diagram, Technocracy Study Course, 1934.