A technokraták és a világelit intelligens városokba terelik a vidéki migrációt, és az elkerülhetetlen felkeléseket és konfliktusokat az újonnan ihletett „Megacities harci egységek” hárítják el. ⁃ TN szerkesztő
Évente a világ lakosságának egyre nagyobb része költözik városokba. A nagyvárosok száma exponenciálisan növekszik. Mindkét globális mintát, valamint a katonai műveletekre való elkerülhetetlen következményeit jól dokumentálják. Még mindig nincs olyan egységünk, amely még távolról is felkészült volna a nagyvárosokban történő működésre. Ha sikert akarunk elérni a városi csatatéren, akkor az amerikai hadsereg elkerülhetetlenül a jövőben harcol majd, amit meg kell változtatni.
A történelem folyamán a katonai erők vagy igyekeztek elkerülni, vagy egyszerűen nem kellett részt venniük a városi harcban. A legtöbb katonai doktrína és az a stratégiai elmélet, amelyre épül, arra buzdítja a szárazföldi haderőket, hogy kerüljenek meg, ostromolják őket, vagy szükség esetén elkülönítsék és lassan távolítsanak el városokat kívülről. A világ nagy seregei történelmileg harcoltak a városok számára helyett a városokban, megkülönböztetés jelentős különbséggel. Azokban az esetekben, amikor a katonai erőknek nem volt más választása, mint a városokon belüli működés, a környezet szinte kivétel nélkül nagyon költségesnek bizonyult mind katonai, mind polgári veszteségek szempontjából. Manapság sok hadsereg elfogadta, hogy a globális népességnövekedés és az urbanizációs tendenciák egyre inkább a katonai műveleteket zsúfolt városokba kényszerítik, és ezért a katonai erőknek képeseknek kell lenniük arra, hogy a műveletek teljes spektrumát elvégezzék nagy, sűrű városokban. Mark Milley tábornok a hadsereg vezérkari főnöke nemrégiben jegyezte hogy a hadsereg „az elmúlt 241 években úgy lett megtervezve, személyzettel ellátva, kiképzve és felszerelve, hogy elsősorban a vidéki területeken működjön”. De ez megváltozik. Milley folytatta:
A jövőben nagyon magabiztosan mondhatom, hogy az amerikai hadsereg várhatóan harcol majd városi területeken. . . . Embereket kell szerveznünk, megszerveznünk, kiképeznünk és felszerelnünk kell az erőket a városi területeken, az erősen sűrű városi területeken, és ez egy másik konstrukció. Most nem vagyunk ilyenek.
Annak ellenére, hogy egyértelműen felismerték, hogy a fegyveres erőknek egyre inkább a városi területeken kell harcolniuk, egyetlen hadsereg sem vállalta el az erőket kiképzését, szervezését és felszerelését, hogy kifejezetten a városokban működjenek. Ideje az amerikai hadseregnek ezt megtenni.
Az 2016 Egyesült Nemzetek Szervezete jelentést a világ népességének becslések szerint 54.5 százaléka városi területeken élt. Az 2030-ra az előrejelzés szerint ez a százalék 60 százalékra növekszik. A vidéki városok közötti migráció eredményeként maga a város növekszik. Az 2016-ben voltak 512 városok, ahol világszerte legalább egy millió lakos él. Az 2030-re a tervezett 662 városokban legalább egy millió lakos él. És a „megavárosok” száma a világon - legalább tízmillió lakosú - várhatóan harmincegyről negyvenegyre nő ugyanazon időszakban.
Az 2014 programban a Hadsereg Stratégiai Tanulmányozó Csoportjának (SSG) vezérigazgatója a nagyvárosokat választotta az egész éven át tartó kutatási projektjeinek szervező témájává. A koncepciócsoportok megvizsgálták a nagyvárosok egyedi jellemzőit és kihívásait, a jövőbeli manőver és a mobilitási koncepciókat, a hadsereg erőinek tervezési szempontjait, a személyzet tehetséggondozását és más témákat, felmérve a nagyvárosokban történő működés követelményeit. Az SSG következtetései kutatás egyértelműek: a nagyvárosok elkerülhetetlenek, potenciálisan a legnagyobb kihívást jelentő környezet, amellyel a hadsereg valaha szembesült, és a hadsereg felkészületlen arra, hogy működjön bennük. Az SSG azt is javasolta, hogy a hadsereg, amelynek feladata a haderő felkészítése a szárazföldi műveletek fenntartására, vezesse a vezetést a nagyvárosok kiképzésében, szervezésében és felszerelésében.
wpDiscuz