Amikor Chen felvette a telefonját, hogy kiélje dühét a parkolójegy megszerzése miatt, a WeChat üzenete csepp volt a tengerben a legnagyobb kínai közösségi hálózaton.
Ám nem sokkal az „egyszerű gondolkodású” közlekedési rendőrök elleni júniusi tiráda után a kommunista ország mindentudó felügyeleti apparátusának csápjaiban találta magát.
Chen gyorsan törölte a bejegyzést, de a tisztek a nyomára bukkantak, és órákon belül őrizetbe vették, azzal vádolva, hogy "sértette a rendőrséget".
Öt napra bezárták „nem helyénvaló beszéd” miatt.
Az ő esete – egyike annak a több ezernek, amelyet egy disszidens regisztrált, és a helyi média beszámolt róla – feltárta azt a mindent átható megfigyelést, amely a mai kínai életet jellemzi.
Vezetői már régóta tekintélyelvű megközelítést alkalmaznak a társadalmi ellenőrzés terén.
Hszi Csin-ping elnök 2012-es hatalomátvétele óta azonban megfékezte a századforduló viszonylag szabadon ívelő társadalmi áramlatait, a technológia, a jog és az ideológia kombinációját alkalmazva az ellenvélemények kiszorítására és az uralmát fenyegető veszélyek megelőzésére.
A látszólag bűnözőket célzó, és a rend védelmét célzó társadalmi ellenőrzéseket a másként gondolkodók, aktivisták és vallási kisebbségek, valamint az átlagemberek – például Chen – ellen fordították, akikről úgy ítélték meg, hogy átlépték a határt.
Szemek az égen
Az átlagos kínai polgár ma szinte minden éber pillanatát az állam éber szeme alatt tölti.
A Comparitech kutatócég becslése szerint egy átlagos kínai városban több mint 370 biztonsági kamera jut 1,000 lakosra – ezzel ezek a világ legjobban megfigyelt helyei –, míg Londonban 13 vagy Szingapúrban 18/1,000.
Az országos „Skynet” városfelügyeleti projekt lufiba lendült, arcokat, ruházatot és életkort felismerni képes kamerákkal.
„Mindig figyelnek minket” – mondta az AFP-nek egy környezetvédelmi aktivista, aki megtagadta nevét.
A kommunista párt szorítása a legélesebb a távol-nyugati Hszincsiang régióban, ahol a terrorizmus elleni küzdelem jegyében arcfelismerést és DNS-gyűjtést alkalmaztak főként muszlim kisebbségeknél.
A Covid-19 világjárvány felturbózta a kínai megfigyelési keretrendszert, a polgárok immár okostelefonjukon követhetők nyomon egy alkalmazáson keresztül, amely zöld, sárga vagy piros kódok alapján határozza meg, hová mehetnek.
A 2012 óta bevezetett szabályozás megszüntette azokat a kiskapukat, amelyek lehetővé tették az emberek számára, hogy nevük megadása nélkül vásároljanak SIM-kártyát, és gyakorlatilag minden közlekedési módon kötelezővé tették a jegyek állami azonosítását.
Online bűncselekmények
Nincs haladék az interneten, ahol még a vásárlási alkalmazások is regisztrációt igényelnek egy azonosító okmányhoz kötött telefonszámmal.
Vang, egy kínai disszidens, aki biztonsági aggályok miatt álnéven nyilatkozott az AFP-nek, felidézett egy Hszi előtti időszakot, amikor a cenzorok nem tudtak mindent, és „valójában nagyon népszerű volt Jiang Zeminről vicceket mesélni az interneten (a volt kínai elnökről).
A kínai internet azonban – a „Nagy tűzfal” mögött a 2000-es évek eleje óta – egyre jobban ellenőrzött térré vált.
Wang Twitter-fiókot üzemeltet, amely 2013 óta több ezer beszédcselekmény miatt őrizetbe vett, pénzbírsággal vagy megbüntetéssel kapcsolatos esetet követ nyomon.
A valódi név-ellenőrző rendszernek, valamint a rendőrség és a közösségi média platformjai közötti együttműködésnek köszönhetően az embereket számos online bűncselekményért megbüntették.
Az olyan platformok, mint a Weibo, több ezer tartalommoderátort alkalmaznak, és automatikusan blokkolják a politikailag érzékeny kulcsszavakat, például Peng Shuai teniszsztár nevét, miután tavaly szexuális zaklatással vádolt meg egy magas rangú politikust.
A kibertér-hatóságok új szabályokat javasolnak, amelyek arra kényszerítenék a platformokat, hogy figyeljék a bejegyzésekhez fűzött megjegyzéseket – ez az egyik utolsó lehetőség, hogy az emberek online hangot adjanak panaszaiknak.
Ideológiai rendészet
A használt megfigyelési technológiák közül sokat más országokban is alkalmaztak.
„Az igazi különbség Kínában abban rejlik, hogy hiányzik a független média és a civil társadalom, amely képes lenne értelmes kritikát adni az innovációknak, vagy rámutatni számos hibájára” – mondta az AFP-nek Jeremy Daum, a Yale Law School Paul Tsai Kínai Központjának munkatársa.
Hszi átformálta a kínai társadalmat, és a Kommunista Párt előírja, hogy az állampolgároknak mit kell tudniuk, érezniük, gondolniuk, mondaniuk és tenniük – mondta Vivienne Shue, az Oxfordi Egyetem kortárs kínai tanulmányok professzora az AFP-nek.
A fiatalokat távol tartják a külföldi befolyásoktól, a hatóságok betiltják a nemzetközi könyveket, és megtiltják, hogy oktató cégek külföldi tanárokat vegyenek fel.
Az ideológiai rendfenntartás még a divatra is kiterjedt, a televíziók cenzúrázzák a férfiakon megjelenő tetoválásokat és fülbevalókat.
„Nem maga a cenzúra zavart jobban, hanem az, hogy hogyan formálta az emberek ideológiáját” – mondta Wang, a Twitter-fiók tulajdonosa.
„Az eltérő információk megszüntetésével minden weboldal kultusszá válik, ahol a kormányt és a vezetőket imádni kell
Ingyenesen letölthető: „Miért panaszkodtál a rendőrségre”?
https://u.pcloud.link/publink/show?code=XZlBhjVZO7QpEvxrdE4Mds2myrKEO8w0pWRk
[…] Bővebben: Kínában ez a „Te kém, én kémkedünk, mindannyian Xi kémért kémkedünk” […]
[…] Bővebben: Kínában ez a „Te kém, én kémkedünk, mindannyian Xi kémért kémkedünk” […]
[...] https://www.technocracy.news/in-china-its-you-spy-i-spy-we-all-spy-for-xi-spy/ [...]
[…] Kínában ez a „Te kém, én kémkedek, mindannyian Xi kémért kémkedünk” […]
FYI: „Vörös Kína visszatérése
Hszi Csin-ping visszahozza a marxizmust”
Írta: Kevin Rudd
November 9, 2022
https://www.foreignaffairs.com/china/return-red-china