Kínában ez a „Te kém, én kémkedek, mindannyian Xi Spy-nek kémkedünk”

Amikor Chen felvette a telefonját, hogy kiélje dühét a parkolójegy megszerzése miatt, a WeChat üzenete csepp volt a tengerben a legnagyobb kínai közösségi hálózaton.

Ám nem sokkal az „egyszerű gondolkodású” közlekedési rendőrök elleni júniusi tiráda után a kommunista ország mindentudó felügyeleti apparátusának csápjaiban találta magát.

Chen gyorsan törölte a bejegyzést, de a tisztek a nyomára bukkantak, és órákon belül őrizetbe vették, azzal vádolva, hogy "sértette a rendőrséget".

Öt napra bezárták „nem helyénvaló beszéd” miatt.

Az ő esete – egyike annak a több ezernek, amelyet egy disszidens regisztrált, és a helyi média beszámolt róla – feltárta azt a mindent átható megfigyelést, amely a mai kínai életet jellemzi.

Vezetői már régóta tekintélyelvű megközelítést alkalmaznak a társadalmi ellenőrzés terén.

Hszi Csin-ping elnök 2012-es hatalomátvétele óta azonban megfékezte a századforduló viszonylag szabadon ívelő társadalmi áramlatait, a technológia, a jog és az ideológia kombinációját alkalmazva az ellenvélemények kiszorítására és az uralmát fenyegető veszélyek megelőzésére.

A látszólag bűnözőket célzó, és a rend védelmét célzó társadalmi ellenőrzéseket a másként gondolkodók, aktivisták és vallási kisebbségek, valamint az átlagemberek – például Chen – ellen fordították, akikről úgy ítélték meg, hogy átlépték a határt.

Szemek az égen

Az átlagos kínai polgár ma szinte minden éber pillanatát az állam éber szeme alatt tölti.

A Comparitech kutatócég becslése szerint egy átlagos kínai városban több mint 370 biztonsági kamera jut 1,000 lakosra – ezzel ezek a világ legjobban megfigyelt helyei –, míg Londonban 13 vagy Szingapúrban 18/1,000.

Az országos „Skynet” városfelügyeleti projekt lufiba lendült, arcokat, ruházatot és életkort felismerni képes kamerákkal.

„Mindig figyelnek minket” – mondta az AFP-nek egy környezetvédelmi aktivista, aki megtagadta nevét.

A kommunista párt szorítása a legélesebb a távol-nyugati Hszincsiang régióban, ahol a terrorizmus elleni küzdelem jegyében arcfelismerést és DNS-gyűjtést alkalmaztak főként muszlim kisebbségeknél.

A Covid-19 világjárvány felturbózta a kínai megfigyelési keretrendszert, a polgárok immár okostelefonjukon követhetők nyomon egy alkalmazáson keresztül, amely zöld, sárga vagy piros kódok alapján határozza meg, hová mehetnek.

A 2012 óta bevezetett szabályozás megszüntette azokat a kiskapukat, amelyek lehetővé tették az emberek számára, hogy nevük megadása nélkül vásároljanak SIM-kártyát, és gyakorlatilag minden közlekedési módon kötelezővé tették a jegyek állami azonosítását.

Online bűncselekmények

Nincs haladék az interneten, ahol még a vásárlási alkalmazások is regisztrációt igényelnek egy azonosító okmányhoz kötött telefonszámmal.

Vang, egy kínai disszidens, aki biztonsági aggályok miatt álnéven nyilatkozott az AFP-nek, felidézett egy Hszi előtti időszakot, amikor a cenzorok nem tudtak mindent, és „valójában nagyon népszerű volt Jiang Zeminről vicceket mesélni az interneten (a volt kínai elnökről).

A kínai internet azonban – a „Nagy tűzfal” mögött a 2000-es évek eleje óta – egyre jobban ellenőrzött térré vált.

Wang Twitter-fiókot üzemeltet, amely 2013 óta több ezer beszédcselekmény miatt őrizetbe vett, pénzbírsággal vagy megbüntetéssel kapcsolatos esetet követ nyomon.

A valódi név-ellenőrző rendszernek, valamint a rendőrség és a közösségi média platformjai közötti együttműködésnek köszönhetően az embereket számos online bűncselekményért megbüntették.

Az olyan platformok, mint a Weibo, több ezer tartalommoderátort alkalmaznak, és automatikusan blokkolják a politikailag érzékeny kulcsszavakat, például Peng Shuai teniszsztár nevét, miután tavaly szexuális zaklatással vádolt meg egy magas rangú politikust.

A kibertér-hatóságok új szabályokat javasolnak, amelyek arra kényszerítenék a platformokat, hogy figyeljék a bejegyzésekhez fűzött megjegyzéseket – ez az egyik utolsó lehetőség, hogy az emberek online hangot adjanak panaszaiknak.

Ideológiai rendészet

A használt megfigyelési technológiák közül sokat más országokban is alkalmaztak.

„Az igazi különbség Kínában abban rejlik, hogy hiányzik a független média és a civil társadalom, amely képes lenne értelmes kritikát adni az innovációknak, vagy rámutatni számos hibájára” – mondta az AFP-nek Jeremy Daum, a Yale Law School Paul Tsai Kínai Központjának munkatársa.

Hszi átformálta a kínai társadalmat, és a Kommunista Párt előírja, hogy az állampolgároknak mit kell tudniuk, érezniük, gondolniuk, mondaniuk és tenniük – mondta Vivienne Shue, az Oxfordi Egyetem kortárs kínai tanulmányok professzora az AFP-nek.

A fiatalokat távol tartják a külföldi befolyásoktól, a hatóságok betiltják a nemzetközi könyveket, és megtiltják, hogy oktató cégek külföldi tanárokat vegyenek fel.

Az ideológiai rendfenntartás még a divatra is kiterjedt, a televíziók cenzúrázzák a férfiakon megjelenő tetoválásokat és fülbevalókat.

„Nem maga a cenzúra zavart jobban, hanem az, hogy hogyan formálta az emberek ideológiáját” – mondta Wang, a Twitter-fiók tulajdonosa.

„Az eltérő információk megszüntetésével minden weboldal kultusszá válik, ahol a kormányt és a vezetőket imádni kell

Olvassa el a teljes történetet itt ...