A London School of Economics (LSE) tanfolyamot indít a "Technokrácia 1914-1945" témában

Alexander Nützenadel professzor

Ez a tanfolyam elérhető az ázsiai és nemzetközi történelem (LSE és NUS), a modern történelem MA, a birodalmak, a gyarmatosítás és a globalizáció, az MSc a nemzetközi kapcsolatok történetében, a nemzetközi ügyek MSc (LSE és Pekingi Egyetem), MSc nemzetközi és ázsiai történelem, MSc nemzetközi és világtörténelem (LSE & Columbia) és MSc elmélet és nemzetközi kapcsolatok története. Ez a tanfolyam külső engedéllyel, szabadon hozzáférhető a hallgatók számára más programokon, ahol a jogszabályok ezt lehetővé teszik.

Ez a kurzus feltárja a technokrácia, a társadalommérnökség és a politika kapcsolatát a két világháború időszakában. Az ipari háborúk, a társadalmi konfliktusok és a gazdasági instabilitás következtében a tudósok és a műszaki szakértők erős politikai befolyást szereztek. A technokrácia megjelenése azonban többet jelentett a társadalmi és gazdasági problémák „technikai” megoldásainak megtalálásánál. A parlamenti demokrácia alapvető válságához és az önkényuralmi mozgalmak megjelenéséhez kapcsolódott. Mind a fasiszta, mind a szocialista rezsim technokrata koncepciókat fogadott el a gazdasági hatékonyság javítása és a társadalmi konfliktusok kordában tartása érdekében. A nagy gazdasági világválság idején azonban a technokrata mozgalmak a demokratikus társadalmakban is teret nyertek, különösen az Egyesült Államokban a „New Deal” idején. Ez a kurzus ötvözi az összehasonlító és a transznacionális történelem módszereit. Míg a technokrácia a nemzetállamhoz kapcsolódott, és gyakran együtt járt a gazdasági autarchia fogalmaival, erős transznacionális tendenciák és határokon átnyúló transzferek voltak. Ezenkívül ezt a témát a különböző történelmi tudományágak szemszögéből fogjuk szemlélni (beleértve a politikai történelmet, a gazdaság- és társadalomtörténetet, a tudomány és a technológia történetét). A szemináriumon szó lesz a technokrácia örökségeiről és újjáéledéséről is a közelmúlt politikai vitáiban és gyakorlatában.

20 óra szeminárium az MT -ben.

Olvasóhét lesz a Mihály -tanév 6. hetében.

Az iskola célja személyes szemináriumok lefolytatása, a körülmények függvényében, szükség esetén bizonyos online rendelkezésekkel.

Egy esszé (2000–2500 szó) a Mihály-napi kifejezésben.

• William E. Akin, Technokrácia és az amerikai álom: A technokrata mozgalom, 1900–1941, Berkeley: University of California Press, 1977
• Patricia Clavin, A világgazdaság biztosítása: a Népszövetség újjáteremtése 1920–1946, Chicago és London: University of Chicago Press, 2013.
• Sabine Clarke: „Technokrata birodalmi állam? The Colonial Office and Scientific Research, 1940-1960 ”, in Twentieth Century British History, vol. 18, nem. 4, Oxford: Oxford University Press, 2007, 453-80.
• Antonio Costa Pinto, „Fasizmus, korporativizmus és tekintélyelvű intézmények kialakítása a háborúk közötti európai diktatúrákban”, in Fascism and Dictatorship in Rethinking in Europe, London: Palgrave Macmillan, 2014, 87-119.
• John Guse, Náci Technical Thought Revisited, in History and Technology, vol. 26. 2010., 3-38
• Jeffrey Herf, „A mérnök mint ideológus: Reakciós modernisták Weimarban és a náci Németországban”, in Journal of Contemporary History, vol. 19, nem. 4, 1984, 631-648
• Janis Mimura, Planning for Empire: Reform Bureacrats and the Japanese Wartime State, Ithaka, NY: Cornell University Press, 2016
• Kiran Patel, The New Deal: A Global History, Princeton, NJ: Princeton University Press, 2016
• Don K. Rowney, Átmenet a technokráciába. A szovjet közigazgatási állam strukturális eredete, Ithaca, NY: Cornell University Press, 1989

Olvassa el a teljes történetet itt ...