Az automatizálás akár 73 millió amerikai munkahelyet is tönkretehet 2030-ig, de a gazdasági növekedés, a növekvő termelékenység és más erők több mint ellensúlyozhatják a veszteségeket. McKinsey új jelentéseGlobal Institute.
"A szörnyű előrejelzések, hogy a robotok munkájukat fogják elvégezni, túlbecsülhetők" - mondja Susan Lund, a csoport kutatási igazgatója és a tanulmány társszerzője. "A legtöbb ágazatban mindenki számára elegendő munkahely lesz."
A teljes foglalkoztatás fenntartásához azonban a gazdaság és a munkaerőpiac hatalmas átalakulására lesz szükség, amely a riválisokkal szemben áll vagy meghaladja a nemzetnek az elmúlt 165 években a mezőgazdaságban és a gyártásban uralkodó társadalmaktól való hatalmas elmozdulásait - mondja a jelentés.
"Úgy gondolom, hogy nehéz átmenet lesz" - mondja Lund.
[the_ad id = ”11018 ″]
A gépek és a mesterséges intelligencia már gyorsan elterjednek önálló vezetésű autók megjelenésével, olyan szoftverekkel, amelyek képesek válaszolni az ügyfélszolgálati megkeresésekre, valamint olyan robotokkal, amelyek összegyűjtő sorokat vezethetnek, hamburgert repülhetnek és raktárkészleteket ellenőrizhetnek.
Az ez év elején végzett tanulmányban McKinsey megállapította, hogy az egész világon végzett munka körülbelül felében automatizálható a technológiai potenciál, ám az új jelentés reálisabb értékelést nyújt gazdasági, társadalmi és műszaki tényezők alapján. Megállapítja, hogy a munkatevékenységek nulla és egyharmadát az 2030 elhagyhatja.
Az Egyesült Államokban 39 millió - 73 millió munkahely megsemmisülhet, de ezen elhagyott munkavállalók körülbelül 20 millióját könnyen meg lehet változtatni hasonló foglalkozásokba, bár ezek kissé eltérő feladatokat is vállalhatnak - mondja a jelentés. Ez azt jelenti, hogy 16 millió - 54 millió munkavállalót - vagy az Egyesült Államok munkavállalóinak egyharmadát - át kell képezni a teljesen új foglalkozásokra.
Világszerte legfeljebb 800 millió munkavállalót lehet elhagyni, és akár 375 milliónak is szüksége lehet új készségek elsajátítására az új foglalkozási kategóriákhoz. Az olyan fejlett gazdaságok, mint az Egyesült Államok, amelyek magasabb bérekkel rendelkeznek, kiszolgáltatottabbak a munkaerő-megtakarítási technológia alkalmazásának.
A felszámolt munkahelyek pótlásához szükséges foglalkoztatás növekedése részben magából az automatizálásból származik - az új munkavállalóknak a gépek üzemeltetéséhez szükségesek, valamint az a fokozott termelékenység és gazdasági növekedés, amelyet az automatizálás nagyobb vállalati profit és magasabb bérek révén generál. Emellett azonban munkahelyek jönnek létre a növekvő jövedelmek és fogyasztás, az elöregedő népesség miatt, amely több egészségügyi szakembert igényel, valamint az infrastruktúrába és a megújuló energiákba történő befektetéseket igényli - állítja a tanulmány.
Az automatizálásra leginkább érzékeny munkák kiszámítható környezetekben fizikaiak. Ide tartoznak azok a munkavállalók, akik gépeket működtetnek, gyorsételeket készítenek, adatokat gyűjtenek és feldolgoznak, jelzálogkölcsönökből származnak, valamint törvényellenes és könyvelési munkát végeznek.
Az automatizálás hatásaitól legbiztonságosabb feladatok az emberek kezelése, a magas szintű szakértelem és a kiszámíthatatlan környezetek. Ide tartoznak a mérnökök, tudósok, egészségügyi szolgáltatók, oktatók és informatikai szakemberek, valamint kertészek, vízvezeték-szerelők és idősek gondozói.
Ennek eredményeként a magas fizetésű munkavállalókat várhatóan kevésbé érinti a söpört változások, mert olyan készségeik vannak, amelyeket a gépek nem cserélhetnek ki. Az alacsony fizetésű munkahelyek is gyorsan növekedhetnek, részben azért, mert kevesebbet fizetnek a munkaadóknak, és ezért gyakran nem érdemes a technológiát kicserélni, míg sokan egészségügyi ellátásban vannak, mint például az otthoni egészségügyi segélyek. Ez azt jelenti, hogy a középbéres munkahelyek továbbra is csökkenni fognak, növekedve az elválasztást a gazdag és alacsony jövedelmű háztartások között - mondja a jelentés.
Lund szerint a legnagyobb kihívás a munkavállalók millióinak átképzése a középtávú karrierbe. A kormányok és a vállalkozások már nem tudtak átmenni azon munkavállalók átképzéséből, akik az 2007 és az 2009 közötti recesszió miatt munkát vesztettek.
"A nagy kérdés nem az, hogy" lesznek-e munkahelyek? " - mondja Lund. "A nagy kérdés:" Vajon az elvesztett emberek képesek lesznek újat szerezni? " ”
A jelentés szerint "kevés precedens van, amelyben a társadalmak sikeresen átképzték ilyen nagy számú embert".