„Organoid Intelligence” (OI): Biocomputing and Intelligence-In-A-Dish

A ChatGPT-hez hasonló gépi tanulási modellek esszéket, novellákat és teljes podcastokat generálnak. De a tudósok egy másik számítástechnikai módszert keresnek, amely ugyanolyan hatékony és erőteljes lehet, és ez az agyunkban van.

In egy új cikk kedden jelent meg Határok, A John Hopkins Egyetem (JHU) kutatói által vezetett nagyszabású nemzetközi együttműködés részletezi, hogy az agy-gép technológiák miként jelentik a bioszámítástechnika legújabb határát, és útitervet ad annak megvalósításához.

Amint a cikk kifejti, az organoid intelligencia (OI) egy feltörekvő terület, ahol a kutatók biológiai számítástechnikát fejlesztenek emberi agysejtek (agyorganoidok) 3D-kultúráinak és agy-gép interfész-technológiáinak felhasználásával. Ezek az organoidok az agy szerkezetének és működésének olyan aspektusaiban osztoznak, amelyek kulcsszerepet játszanak az olyan kognitív funkciókban, mint a tanulás és a memória. Lényegében biológiai hardverként szolgálnának, és egy napon még hatékonyabbak lehetnek, mint az AI-programokat futtató jelenlegi számítógépek.

"Az OI víziója az, hogy a biológiai rendszer erejét felhasználja az élő tudományok, a biomérnöki és a számítástechnikai tudományok területén" - írta Lena Smirnova, a JHU kutatója és a lap szerzője az alaplapnak küldött e-mailben. "Ha azt nézzük, hogy az emberi agy milyen hatékonyan működik az információfeldolgozás, a tanulás stb. során, akkor csábító lenne lefordítani és modellezni, hogy egy olyan rendszer legyen, amely gyorsabban és hatékonyabban fog működni, mint a jelenlegi számítógépek."

Például az emberi agy hihetetlen kapacitással rendelkezik az információ tárolására: egy átlagos noggin becslések szerint 2,500 terabájtot képes tárolni a lap szerint. A kutatók olyan összetett 3D sejtstruktúrákat képzelnek el, amelyek MI-hez és gépi tanulási rendszerekhez kapcsolódnának.

"Elérjük a szilícium számítógépek fizikai határait, mert nem tudunk több tranzisztort egy apró chipbe csomagolni" - mondta Thomas Hartung, a JHU kutatója és a tanulmány egyik szerzője egy sajtóközleményben. „De az agy teljesen máshogy van bekötve. Körülbelül 100 [milliárd] idegsejtje van, amelyek több mint 1015 kapcsolódási ponton keresztül kapcsolódnak össze. Ez óriási teljesítménykülönbség a jelenlegi technológiánkhoz képest.”

A kutatók korábban kombinálták a biológiai és a szintetikus tanítsa meg az agysejteket, hogyan kell pongozni––az elgondolás bizonyítása, amelyet ugyanazok a tudósok vezettek, akik részt vettek ebben a kezdeményezésben. Ez a projekt egy DishBrain rendszer létrehozását jelentette, ahol a kutatók létrehoztak egy agy-számítógép interfészt, amely egyszerű elektromos szenzoros bemenetet és visszacsatolást biztosít a neuronoknak, amelyek lehetővé tették számukra a játék „tanulását”.

Az új lap azonban még nagyobb alkalmazásokat is lát, mint a sejtek videojátékok lejátszására késztetése. Először is, az agyi organoidok alkalmazhatók az orvostudományban. A szerzők azt írják, hogy az OI-kutatás lehetővé teszi az interindividuális idegfejlődési és neurodegeneratív rendellenességek feltárását, és forradalmasítja a gyógyszerteszt-kutatást.

Csakúgy, mint a mesterséges intelligencia, vannak etikai aggályok, és a kutatók ezt elismerik. Annak biztosítására, hogy az OI etikailag és társadalmilag reagáló módon fejlődjön, „beágyazott etika” megközelítést javasolnak, amelyben „etikusokból, kutatókból és a nyilvánosság tagjaiból álló interdiszciplináris és reprezentatív csapatok azonosítják, megvitatják és elemzik az etikai kérdéseket, és visszaadják ezeket tájékozódjon a jövőbeni kutatásról és munkáról.”

Olvassa el a teljes történetet itt ...