A megújuló energia nem oldja meg az energiaválságot

• Európa agresszíven törekszik a tiszta energia jövőjére és a fosszilis tüzelőanyagok felszámolására, de Oroszország Ukrajna elleni inváziója rávilágított a megújuló energiaforrások hiányosságaira.
• A kulcsfontosságú fémek szárnyaló árai és a megújuló energiával kapcsolatos projektek megvalósításának hosszú ideje azt eredményezte, hogy Európa a fosszilis tüzelőanyagokhoz fordul energiaválság megoldása érdekében.
• Az EU azt tervezi, hogy az orosz gázt LNG-importtal, szénnel, sőt fűtőolajjal helyettesíti, a gáz viszonylag kis részét szél- és napenergiával pótolják.

Németország az előkészítése gázadagoláshoz. Franciaország villamosenergia-hálózat-üzemeltetője az kér a fogyasztók kevesebb villamos energiát használnak. Az Egyesült Királyságban tiltakozások törnek ki a legutóbbi villamosenergia-áremelés miatt zuhant háztartások millióit az egyik helyi agytrösztnek nevezett üzemanyag-stresszbe. Európának komoly energiaproblémája van.

A probléma évekre nyúlik vissza, és rámutat az európai kormányok tartós önelégültségére, hogy bármi történjék is, mindig lesz gáz Oroszországból. Hiszen Oroszország még a hidegháború idején is több milliárd köbméter gázt szivattyúzott az európai országokba. Most a dolgok másként alakulnak, és ez nem csak az ukrajnai háború miatt van így.

Európa néhány éve lelkesen próbálja csökkenteni függőségét minden fosszilis tüzelőanyagtól, nem csak az orosz gáztól. Az EU nemrég hencegett 2022-ben a megújuló energiaforrások a bruttó villamosenergia-fogyasztás 37.5 százalékát tették ki, a szél- és vízenergia pedig a teljes megújuló energiatermelés kétharmadát. Akkor vajon miért kell Németországnak felkészülnie a gázadagolásra, Franciaország pedig arra kérné polgárait, hogy kevesebb áramot fogyasszanak? Ez most az ukrajnai háborúhoz kapcsolódik. Úgy tűnik, hogy a háború lázba sodorta az EU kormányait – és a Downing Streetet –, hogy minden lehetséges módon elhatárolják magukat Oroszországtól, beleértve az orosz gázimport visszafogását is.

Vlagyimir Putyin orosz elnök rubelben történő fizetési követelése az oroszországi gázellátásért, úgy tűnik, csak fokozta az európai kormányok azon vágyát, hogy a gázt elhagyják, és a három balti állam máris bejelentés április 1-jétől leállították az orosz gáz vásárlását. Egyelőre tárolóból használnak gázt. Később vagy LNG érkezik a litvániai klaipedai terminálhoz, vagy egy rendszerösszekötő Lengyelországgal. Litvánia felszólítja az EU többi részét, hogy kövessék példáját. Érdekes módon úgy tűnik, hogy a balti országok gázfüggőségét nem váltották fel a szél- és napenergia-függőséggel.

Ugyanez igaz az Európai Unió többi részére is. Az év elején a Bloomberg jelentett hogy a megújulók EU-szerte „kiszorítják” a földgázt. A jelentés az Ember környezetvédő agytröszt tanulmányára hivatkozik, amelynek vezető szerzője mondta

„Ezek a pillanatok és paradigmaváltások, amikor a kormányok és a vállalkozások elkezdik ezt sokkal komolyabban venni. Az alternatívák rendelkezésre állnak, olcsóbbak, és valószínűleg még olcsóbbak és versenyképesebbek lesznek. A megújulók most lehetőséget jelentenek, nem költséget” – magyarázta Charles Moore.

Akkor most miért kell harcolni a gázért? Miért nem gyorsítják fel az új szélparkok és napelemparkok építését, és mutatják meg Putyinnak, miből állnak az európaiak? Ez a mai idők egyik legkínosabb kérdése, válaszában szükségszerűen az árra való utalás is szerepel réz, acél-, poliszilíciumot, és nagyjából minden fém- és ásványi árucikk. Ráadásul ezeknek a létesítményeknek a felépítése időt vesz igénybe, több időt vesz igénybe, mint például az LNG-re (ha vannak importterminálok) vagy a szénre való átállás.

Valójában az orosz gáz – és az olaj és a szén – fogyasztásának csökkentését célzó, nemrégiben közzétett tervében az Európai Bizottság nem a szélre és a napenergiára, hanem a több gázra és szénre fogadott.

A találmány egy bontás A német Die Welt által közzétett tervből az EU az éves orosz gázfogyasztás 50 milliárd köbméterét más forrásból származó LNG-vel, további 10 milliárd köbmétert pedig egyéb forrásból származó vezetékes gázzal kívánja helyettesíteni. Ez összesen 60 milliárd köbméter az éves 155 milliárd köbméter orosz gázfogyasztásból. A tervek szerint további 20 milliárd köbmétert lehetne pótolni több szén felhasználásával Thierry Breton ipari és belső piaci biztos szerint.

Ez ugyanaz az Európa, amely a szén felszámolására szólított fel és dolgozik afelé. Ugyanaz az Európa, amelyik ezt tervezte leállt minden szénerőművét 2030 előtt a Párizsi Megállapodás kibocsátáscsökkentési céljainak teljesítése érdekében. Ugyanez Európa arra is fogad, hogy a földgázt fűtőolajjal cserélje le, hogy újabb 10 milliárd köbméter orosz gázt cseréljen le.

Összességében úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság orosz gázfogyasztásának több mint felét más fosszilis tüzelőanyaggal helyettesíti. Összehasonlításképpen a szél- és napenergia mintegy 22.5 milliárd köbméterrel járul hozzá a lecserélt orosz gázhoz, ebből 10 milliárd köbmétert a szél és 12.5 milliárd köbmétert a napenergia. Ez nem sok egy olyan régió számára, amely rövid időn belül a bolygó legzöldebbjévé válik.

Úgy tűnik tehát, hogy az energiaellátás és -fogyasztás realitása újra megerősödik, ahogy az EU gázsavanyúban találja magát. Ha a terv sokkal több fosszilis tüzelőanyag-felhasználást tartalmaz, akkor a fosszilis tüzelőanyagoknak könnyebben – és gyorsabban – beszerezhetőnek kell lenniük, és talán olcsóbbak is, mint a szél- és a napenergia. Különben miért választaná őket a megújulók helyett?

Olvassa el a teljes történetet itt ...