Sok beszélő ember most a „digitális feudalizmusról” beszél, amely téma egyes szakértők számára véget vethet a liberális elveknek, az uralom globális törekvésének, az éberségnek és a személyes függetlenség hiányának.
Miért nevezzük feudalizmusnak?
Ne felejtsük el, hogy a középkorban a feudalizmus olyan kormányzati rendszer volt, amelynek gazdasági, társadalmi és politikai elemei számos kötelékre és kötelezettségre épültek. A szakemberek most figyelmeztetik, hogy a Covid19 világjárvány, minket, mint valaha, egy olyan globális megfigyelő rendszer uralkodik, amely ugyanazokkal a jellemzőkkel rendelkezik.
Manapság vannak erősebb digitális eszközök, például a Big Data. A személyes adatok a világ legértékesebb árává válnak. Kínában az állam valós időben, digitális eszközök segítségével tudja, hogy hol vagy, kivel vagy, mit csinálsz, és még mit gondolsz. Byung-Chul Han, a dél-koreai származású filozófus és berlini tanár szerint ez a modern liberalizmus vége?
Mindez valami olyan lenne, mint a globális technokrácia (ál) felszabadító ígéretei, amelyek a megalapozott hatalmak táplálására szolgálnak. Az elképzelés az, hogy bárhol is legyen a világon, erőszakosan részévé kell válnia ennek az egyetlen közösségnek, amelynek közös identitása a passzív kollektíva felé törekszik, mint például a „Boldog Világ”, amelyet Aldous Huxley látomásos módon írt le még 1932-ben.
Ha azok, akik kormányozzák, többet tudnak rólunk, mint mi, akkor milyen könnyű lesz nekik manipulálni?
Fred Turner, a kommunikáció professzora a következőket mondja: „A társadalmi hálózatokat létrehozó politikai elképzelés bizalmatlan a közvagyonnal és a politikai folyamatokkal szemben, miközben a digitális mérnököt mint alternatív kormányzati formát ünnepli. Véleménye szerint digitális hálózatok az egyéniség és az expresszív demokrácia álmát manipulatív utópiai gazdagság forrásává változtatták. "
Tudta, hogy a digitális platformok nagy gazdagságot vonnak le felhasználói adataikból?
A FutureMajority.org szerint 2019-ben a társaságok által az online adatokból származó gazdasági haszon csak az Egyesült Államokban 80 milliárd dollárt tett ki. A közösségi hálózatok, például a Facebook, az olyan platformok, mint az Amazon, és a digitális cégek, mint például a Google egyre sikeresebbek, mivel a felhasználók személyes adatai a világ legértékesebb termékeivé váltak.
Az új technológiai eszközök nagy veszélynek tekinthetők, amelyek fokozatosan nagyobb ellenőrzést szereznek bennünk, főleg azokat, amelyeket a marketing és általában a termékek értékesítése során használunk. Sok esetben a digitális platformok jobban ismerik preferenciáinkat, mint mi.
Rendben, ha olyan társadalomban élünk, ahol még a leghíresebb kívánságaink is ismertek?
Korábban említettük a híres „Big Data” -t, ahol a technológiai vállalatok algoritmusai már tudják, mit akarunk, és eladjuk a jövőbeni preferenciáinkat. Egyes szakértők számára mindez a digitális feudalizmusról szóló beszélgetés nem más, mint egy optimalizált ásványi nyersanyag-kitermelő gazdaság, amely az alapanyagok (személyes adataink) szinte végtelen elérhetőségén alapul, amely néhány vállalatot gazdagít.
Adataink mint tulajdonunk
Talán egy megoldás a személyes adataink tulajdonjogának jogi érvényesítése lenne. Hogy a felhasználók adataikat személyes tulajdonként veszik figyelembe, mint például házak vagy autóik. Nos, akkor meg kell követelnünk ezeket a jogainkat magánéletünkhöz, függetlenségünkhöz, a személyes döntéshozatal minden területén.
wpDiscuz