A Habitat III az ecuadori Quito-ban kerül megrendezésre október 17–20-án, és ez lesz az ENSZ valaha is legkevésbé tolakodó átalakulása a városi életben. Ez valóban a Technokrácia szívdobbanása. ⁃ TN szerkesztő
Az élelmiszerekkel kapcsolatban az 2016 iránti fokozott érdeklődés tapasztalható azáltal, hogy számos nem hagyományos terület középpontjába helyezi az ételeket. Például: ez a Nemzetközi év of a hüvelyesek; az élelmiszer-pazarlás egyre nagyobb figyelmet kap, például az első globális szabvány bejelentése mérje meg az élelmiszer-veszteséget és a hulladékot; az élelmiszer és a mezőgazdaság a Fenntartható Fejlesztési Célok (SDGs).
Az 2016 élelmiszer- és mezőgazdasági globális fórumán (GFFA), Ban Ki-moon ENSZ főtitkár mondott:
Annak biztosítása, hogy a bővülő városi területeken mindenki hozzáférjen tápláló ételekhöz, elengedhetetlen az 2030 [SDG] menetrendben kitűzött nulla éhezési cél eléréséhez.
Az új városi menetrend az asztalra helyezi az ételeket?
De Quito felé vezető úton a Új városfejlesztési menetrend csak ferde hivatkozásokat tartalmaz az élelmiszer-rendszerekre.
Az élelmet (biztonságot) „meghintjük” a fizikai és társadalmi infrastruktúrára, a természeti erőforrásokra és az ökoszisztémákra, a fenntartható fogyasztásra, az ellenálló képességre, a várostervezésre, a földterületre és a mobilitásra. Nyilvánvalóan hiányzik a városi alapszolgáltatásoktól, valamint az örökségtől és a kultúrától.
Ez a mulasztás annak ellenére történt, hogy az élelmiszerek mély hatásait köztudották. A vidéki tájat formálja, tereket kínál élelmiszerek vásárlására, eladására és étkezésére a városokban, és szerves része a mindennapi egyéni és kollektív identitásoknak.
Ha az új városi menetrend a változás ígéretét hordozza, akkor a fenntartható és méltányos élelmezési rendszerek a városokban valószínűleg csak melléktermék lesznek Quitóban.
A városok szerepe az élelmiszer-rendszerekben növekszik
A Milánói városi élelmiszer-politikai paktum annak bizonysága, hogy a várostervezőknek egyre inkább felismerik annak szükségességét, hogy az élelmiszerrendszereket központi szerepet játsszák a várostervezésben. Az emberiség több mint fele városi területeken él.
Az ENSZ szerint majdnem A világ népességének 70 százaléka az 2050 által a városokban fog élni, így az urbanizáció az 21st század leginkább átalakító trendjei közé tartozik.
Az élelmiszerek többszörös dimenziójának egyre növekvő elismerése a városokban vezette a városi élelmiszer vitát. Magában foglalja a táplálkozást, az etikát és a társadalmi igazságosságot, valamint a fenntarthatóságot.
Kanadában, az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában, az Egyesült Királyságban és néhány esetben Ausztráliában (nevezetesen Melbourne-ben) az önkormányzatok egyre inkább arra törekednek, hogy előmozdítsák az élelmiszer-fogyasztók és a termelők közötti szinergikus kapcsolatokat. Ez a folyamat azonban szórványos és nem szisztematikus.
wpDiscuz