A szabadság alapvető emberi jog, míg az energia nem. Az energia egy kereskedelemben előállított termék, amely felár ellenében elérhető, annak érdekében, hogy saját erőfeszítésein túlmenően megnövelje személyes lóerejét. Mindenkinek szabadon szabad energiát vásárolnia, ha erre van szüksége, de senkinek nincs joga ingyenes energiát igényelni csak azért, mert emberek. ⁃ TN szerkesztő
Az energia a kulcseleme, amely összekapcsolja társadalmainkat, politikánkat és gazdaságainkat a környezettel. Manapság elidegeníthetetlen erőforrás, amely a mindennapi életünk zökkenőmentes működéséhez szükséges, különösen elektromos áram formájában. Katalizátorként szolgál a fejlődő társadalmak és gazdaságok növekedéséhez. Ez a fejlett technológiák és az innovatív gyakorlatok növekedésével párhuzamosan hozzáadott értéket jelent az egyébként folyamatosan változó életszínvonalhoz. Biztosítja a társadalom kiszabadulását a szegénység, az éhezés, a vízválság, a betegségek stb. Szorzataitól. A világ népességének csaknem egynegyede él a tiszta és intelligens energiához való hozzáférés nélkül.
Szerint a legkevésbé fejlett ország (LDC) 2017 jelentése: „A legkevésbé fejlett országokban az emberek 62 százalékának nincs hozzáférése a villamos energiához, szemben a többi fejlődő ország 10 százalékával. Manapság az elektromossághoz nem férő emberek többsége legkevésbé fejlett országokban él - ez az arány az 1990 kevesebb, mint egyharmadánál növekedett. ”Ez a statisztika hangsúlyozza azt a tényt, hogy a rendszeres, megfelelő, biztonságos, megfizethető, megbízható és változatos energiaforrások alapvető a szegénység felszámolása, valamint a társadalmi méltányosság és a gazdasági fejlődés előmozdítása.
Az energiahoz való általános hozzáférés nem csupán pusztán „cél elérésének eszköze”, hanem önmagában emberi jog, különös tekintettel más alapvető jogok figyelembevételére. A Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozata (UDHR) az 1948 (UDHR) elismeri ezeket a többszörös jogokat, mint például az élet, az élelmezés, a menedékjog, az egészségügy, az oktatás stb., Amelyek mélyen összefonódnak a megfelelő energiaszolgáltatásokhoz való hozzáféréssel. Manapság, bár az energiaszolgáltatásokhoz való ésszerű és hatékony hozzáférést világszerte emberi jognak tekintik, vannak olyan közösségek és helyek, ahol az emberek még mindig fogyasztanak mérgező üzemanyagokat, mint például fa, petróleum, trágya és növényi hulladék otthonuk főzésére és fűtésére, nem pedig említsék a villamosenergia-hálózatok nyilvánvaló hiányát. Megfelelő villamosenergia-infrastruktúra nélkül a szegények, kiszolgáltatottak és elszigeteltek nem kaphatók modern szolgáltatásokkal az orvosi, oktatási és / vagy vendéglátóiparban. Kevesebb esélyük lesz az átalakulásra, vagy ebben az ügyben még tisztességes megélhetést vagy munkát is megélhetnének. Például, rendszeres és megbízható villamosenergia-hozzáféréssel a helyi kórházak olyan létesítményeket is biztosíthatnak, mint például az oltások és gyógyszerek hideg tárolása, amellett, hogy ultrahang, röntgenfelvétel és más klinikai szolgáltatások elvégzésére képesek.
Ezek a közösségek, elsősorban a legkevésbé fejlett országokban és más fejlődő országokban vannak kitéve a természeti és az ember okozta katasztrófáknak. Itt meg kell jegyezni, hogy bár az 2013 jövőbeli energiaügyi csúcstalálkozón a fenntartható energia mindenki számára a kormányok egyik fő politikai prioritásaként került meghatározásra, ennek a célnak még nem látott napvilágot, mivel sok afrikai és ázsiai országban a többség lakosságát a fenntartható energia hiánya, és így veszélyes kibocsátásoknak vannak kitéve.
A 2015, a Egyesült Nemzetek önálló célt fogadott el az energia területén, cél 7, amelynek célja, hogy 2030-ig mindenki számára hozzáférhetővé tegye a megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiát. Különösen növeli a megújuló energia részarányát, 2030-ig felerősíti az energiahatékonyság globális javulásának ütemét, és új energetikai infrastruktúrát fejleszt ki, különösen legkevésbé fejlett országokban. Érdekes módon mind a 17 fenntartható fejlesztési cél - szorosan összefügg a társadalmi, gazdasági és környezeti célokkal emberi jogok- függnek az önálló 7 Céljától, amely biztosítja a megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energia elérését. Ennek oka az, hogy a fejlődés minden formája függ az energiaforrások és szolgáltatások rendelkezésre állásától, míg a fenntartható fejlődés a megújuló energiaforrásokon és szolgáltatásokon alapul.
A párizsi klímamegállapodás SDG-jével szorosan összekapcsolódva az éghajlatváltozás mérséklését a fenntartható fejlődés veszi körül, amely megígéri a megújuló energiák korszakának bevezetését - azaz a teljes energiaátmenetet a fosszilis energiáktól a tiszta energiáig, a lehető legnagyobb mértékű tájékoztatással. Természetesen, az 2017 UN szavaival Kibocsátási hiányossági jelentés: „A Párizsi Megállapodás és a fenntartható fejlesztési célok menetrendjének sikeres végrehajtása attól függ, hogy a kormányok képesek-e olyan célokat kidolgozni, amelyek mindkettőt szolgálják, és kihasználják a közös lehetőségeket.”
wpDiscuz