Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a brüsszeli székhelyű ACP A titkárság megállapodott egy egységesebb és integráltabb megközelítésről a fenntartható fejlesztési célok az 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni államokban.
Ibrahim Thiaw, az UNEP ügyvezető igazgató-helyettese és Patrick I. Gomes az AKCS főtitkára 20-én aláírt egyetértési nyilatkozatot (MoU) az AKCS – EU Parlamenti Közgyűlés 32nd ülésének szeptemberében, 19-től Nairobiban lévő 21-ig, Kenya fővárosa. Az egyetértési megállapodás célja a két nemzetközi szervezet közötti együttműködés megerősítése a környezet és az éghajlatváltozás területén.
Az AKCS-titkársággal kötött egyetértési megállapodás összhangban áll a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló menetrendjével, valamint más olyan kulcsfontosságú nemzetközi megállapodásokkal, mint például az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodás, a katasztrófakockázat-csökkentés Sendai keretrendszere és a SAMOA útja. Ezenkívül elismeri az UNEP megerősített regionális mandátumát, amint arról az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló konferenciája (Rio + 20) megállapodott 2012-ben.
„Ez egy nagyon fontos pillanat a számára. . . kapcsolatunkat az AKCS-országokkal és annak titkárságával ”- mondta Thiaw az aláíráskor. "Ezen új egyetértési megállapodás értelmében történő együttműködésünk hozzájárul a környezetvédelem és az éghajlatváltozással kapcsolatos együttműködésünk megszilárdításához és továbbfejlesztéséhez a fenntartható fejlődés 2030-ig tartó menetrendjének keretében" - tette hozzá Thiaw.
Gomes, az AKCS-főtitkár elmondta: „Az AKCS-titkárság örömmel erősíti együttműködését az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjával, és várakozással tekintünk az AKCS-tagállamok javát szolgáló konkrét tevékenységek megvalósítására a következő években.
Miközben támogatja a fenntartható fejlesztési célok végrehajtására vonatkozó koherens, átfogó és integrált megközelítést, az egyetértési megállapodás számos területre összpontosít, ideértve többek között a politikát, a kapacitásépítést, az ismeretek megosztását, a zöld gazdaságot, az éghajlatváltozást és a fenntartható fejlődést. a természeti erőforrások kezelése.
Az AKCS-titkárság és az UNEP sok éven át együttműködnek a programok, projektek és tevékenységek széles skáláján, és ez a memorandum erősíti ezt a hosszú távú kapcsolatot, miközben egyúttal az AKCS-államok és különösen a Kis-sziget prioritásaire összpontosít. A fejlődő államok, a legkevésbé fejlett országok és a szárazföldön nem fekvő afrikai országok, közölte az UNEP-AKCS közös sajtóközleménye.
A Közös Parlamenti Közgyűlést hat hónappal az UNCTAD 14. Miniszteri konferencia után tartották. Az UNCTAD főtitkára, Mukhisa Kituyi elmagyarázta, hogy az ENSZ tagállamainak miként lehet az 2030 menetrendben foglalt törekvéseket és célokat integrálni a kereskedelempolitikába, és hogy az SDG-k milyen következményekkel járnak a dohai fejlesztési fordulóra.
A Közgyűlés megvitatta, hogy miként lehet megteremteni a megfelelő feltételeket a migránsok visszatelepítéséhez haza, elsősorban az oktatás, a munkalehetőségek és az alapvető szociális szolgáltatások - ideértve az egészségügyi ellátást - megteremtésére a potenciális visszatérők számára.
Megvitatták a demográfiai növekedés kihívásait és lehetőségeit is: az ENSZ előrejelzései szerint a világ népessége 8 milliárd forintot tett ki az 2025-ban. Egyes szakértők úgy vélik, hogy túl sok ember tarthatatlanul megterhelheti a világ erőforrásait, míg mások inkább egyetértenek Gandhi-val, aki azt állította, hogy „A világnak mindenki számára szükség van, de nem mindenki kapzsi”.