Két hét múlva a világ vezetői összegyűlnek a klímacsúcsra a terror sújtotta Párizsban, hogy meghatározzák, milyen jövő vár az emberiségre.
A biztonsági félelmek elfedik az egyes 120 államfők által indított konferenciát, miután a fegyveresek és az öngyilkos bombázók összehangolt támadásokkal öltek meg 129 embereket a francia fővárosban.
De Barack Obama amerikai elnök szilárdan elhatározta, hogy részt vesz a november 30-i megnyitón, és Franciaország ragaszkodik ahhoz, hogy az esemény elhalasztásával nem hajol térdet a terrorizmus elé.
Végül is a tét magas.
Sikerül-e visszafogni az üvegházhatású gázok kibocsátását a Föld éghajlatának megváltoztatására? Vagy túllépjük azt a kritikus felmelegedési szintet, amelyen túl a tudomány szerint bolygónk vendégszeretetlenné válhat az emberek számára?
A választ az határozza meg, hogy mi válik a november 30 – december 11 csúszásból.
A konferencia jelenti az első ajánlatot egy valóban univerzális klímamentő paktumra, mivel a koppenhágai kaotikus 2009-csúcstalálkozó keserű csalódással zárult le.
Azóta sok megváltozott: bizonyítékok halmozódtak fel az előttünk álló bolygóveszélyekkel kapcsolatban; az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológia olcsóbbá és könnyebben elérhetővé vált; A politikai, üzleti és állami nyomás a megújuló energiával működő jövő számára egyre lendületet kapott.
Ugyanakkor szűkült a cselekvési lehetőségek ablaka.
A brit időjárási hivatal csak a múlt héten közölte, hogy a Föld már körülbelül 1 C-kal felmelegedett - annak az ENSZ-célnak a felénél, hogy az átlagos globális felmelegedést az Celsius-fok két fokra (3.6 Fahrenheit) korlátozza az ipari forradalom előtti szint fölé.
A Meteorológiai Világszervezet szerint az üvegházhatású gázok szintje a légkörben új rekordot ért el az 2014-ban.
"Drámaian megnőtt a klímával összefüggő szélsőséges időjárási események száma" - mondta a múlt héten az AFP-nek Al Gore volt amerikai alelnök és Nobel-díjas klímaaktivista.
- Azt látjuk, hogy a tengerszint emelkedése (-ig) sok város utcáit árasztja el dagály idején. Menekültválságokat látunk, amelyeknek több oka is van, de tudjuk, hogy súlyosbítja őket például a történelmi éghajlattal kapcsolatos szíriai aszály.