Májusban a mesterséges intelligencia több száz vezető alakja közös nyilatkozatot adott ki, amelyben leírja, milyen egzisztenciális fenyegetést jelent az általuk létrehozott technológia az emberiség számára.
„A mesterséges intelligencia okozta kihalás kockázatának mérséklésének globális prioritásnak kell lennie, más társadalmi szintű kockázatok mellett, mint például a világjárványok és a nukleáris háború.”
Ez az egyetlen mondat, amely az emberi felszámolás veszélyére hivatkozik, amelyet több száz vezérigazgató és tudós írt alá olyan cégektől, mint az OpenAI, a Google DeepMind, az Anthropic és a Microsoft, világszerte a címlapokra került.
Mindezen szakértők szóra késztetése a generatív mesterséges intelligencia ígérete, de egyben kockázata is volt, egy olyan technológia, amely hatalmas mennyiségű adatot képes feldolgozni és generálni.
A ChatGPT OpenAI novemberi kiadása lázas izgalmat váltott ki, mivel bebizonyította, hogy a nagy nyelvi modellek, a chatbot mögött meghúzódó technológia képesek meggyőző szövegrészeket előidézni, esszét írni vagy e-mailjeit javítani.
Versenyfutást indított el az ágazat vállalatai között, hogy bemutassák saját generatív AI-eszközeiket a fogyasztók számára, amelyek szöveget és valósághű képeket generálhatnak.
A technológia körüli hírverés a veszélyekre is felhívta a figyelmet: a demokratikus választások közeledtével félretájékoztatás létrehozásának és terjesztésének lehetősége; munkahelyek helyettesítésére vagy átalakítására való képessége, különösen a kreatív iparágakban; és kisebb a közvetlen veszélye annak, hogy intelligensebbé válik, mint az emberek, és kiszorítja őket.
Brüsszel kemény intézkedéseket dolgozott ki a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban, amelyek a technológiai csoportokra hárítanák a terhet annak biztosítására, hogy modelljeik ne sértsék meg a szabályokat. Az úttörő mesterségesintelligencia-törvényt várhatóan az év végéig hagyják jóvá – de a törvény hatályba lépése után körülbelül két év türelmi időt tartalmaz a vállalatok számára, hogy megfeleljenek.
A szabályozó hatóságok és a technológiai vállalatok hangosan hangoztatták, hogy az AI-t ellenőrizni kell, de a modellek és alkotóik szabályozására vonatkozó elképzelések régiónként nagyon eltértek egymástól.
Az EU szigorú intézkedéseket dolgozott ki a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban, amelyek a technológiai vállalatokra hárítanák a felelősséget annak biztosítására, hogy modelljeik ne sértsék meg a szabályokat. Sokkal gyorsabban haladtak, mint az Egyesült Államokban, ahol a törvényhozók a mesterséges intelligencia átfogó felülvizsgálatát készítik elő, hogy először meghatározzák, a technológia mely elemeit kell új szabályozás alá vonni, és melyekre vonatkozhatnak a meglévő törvények.
Az Egyesült Királyság eközben megpróbálja felhasználni az EU-n kívüli új helyzetét, hogy kialakítsa saját rugalmasabb rendszerét, amely az AI alkalmazásait szektoronként szabályozná, nem pedig az alapul szolgáló szoftvereket. Mind az amerikai, mind a brit megközelítés várhatóan inkább iparágpárti lesz, mint a brüsszeli törvény, amelyet a technológiai ipar hevesen bírált.
A legszigorúbb korlátozásokat azonban Kína vezetheti be a mesterséges intelligencia készítői számára, mivel egyensúlyba kívánja hozni a célokat a generatív modellek által kibocsátott információk ellenőrzése és az Egyesült Államokkal folytatott technológiai versenyben való versengés között.
[…] In The Global Race To Regulate AI, No One Is Quite Sure How […]
AI is just part of a very big problem that is gradually consuming us all. We attempt to elaborate on both this problem and the only tenable solution HERE: https://1drv.ms/b/s!An5HSJsfNUxEpTRiS0Cp5VAW0kJv?e=9HsPVt