Rectenwald A transzhumanizmusról: Az emberiség feltörése
A CRISPR enzim (zöld és piros) kötődik egy kétszálú DNS-hez (lila és piros), felkészülve arra, hogy kivágja a hibás részt. részekre osztása Jennifer Doudna / UC Berkeley jóvoltából
Amikor 2010-ben elkezdtem előadásokat tartani a transzhumanizmusról, az egy magányos pódium volt. Napjainkban több száz vezető tudós figyelmeztet a transzhumanizmus veszélyes kultuszára, amely azt állítja, hogy az evolúciót génmanipulációval irányítják. Ezt a náci Németországból származó eugenika és távolabb a kaliforniai állam kormánya melegíti fel.⁃ TN szerkesztő
Az a felfogás, hogy a világ lemásolható és helyettesíthető egy szimulált valósággal, sokat mond
a metaverzum hirdetőinek hiedelmeiről [az előző fejezetben tárgyaltuk]. A felfogás alapvetően materialista és mechanisztikus, a társadalmi tervezés jellemzői. A világot úgy ábrázolja, mint ami nem áll másból, mint manipulálható anyagból, vagy inkább az anyagot utánzó digitális médiából. Azt sugallja, hogy az emberi lények anyagi szubsztrátummá redukálhatók, és rávehetők arra, hogy a valóság helyett a technológiai reprodukciót fogadják el. Továbbá azt feltételezi, hogy azok, akik ebben a szimulákrumban laknak, technokrata eszközökkel irányíthatók. Egy ilyen materialista, mechanisztikus, techno-determinista és redukcionista világnézet összhangban van azzal a transzhumanista hittel, miszerint az embereket hamarosan egy új transzhumán faj, vagy az emberiség plusz (h+) követi majd – talán egy genetikailag és mesterséges intelligencia által továbbfejlesztett kiborg, amely felülmúlják a hétköznapi embereket, és ez utóbbit gyakorlatilag elavulttá teszik.
A transzhumanizmus kifejezést Julian Huxley, Aldous Huxley regényíró testvére, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) első főigazgatója alkotta meg. A könyvben megjelent „Transhumanizmus” című esszében Új palackok új borhoz (1957) Huxley a transzhumanizmust az emberiség önmeghaladásaként határozta meg:
Az emberi faj, ha akarja, túlléphet önmagán – nem csak szórványosan, egy egyed itt egy módon, egy egyed ott másképpen, hanem teljes egészében, mint emberiség. Szükségünk van egy névre ennek az új hitnek. Talán a transzhumanizmus azt fogja szolgálni, hogy az ember ember maradjon, de túllépjen önmagán azáltal, hogy felismeri emberi természetének új lehetőségeit.1
A transzhumanizmus egyik kérdése valóban az, hogy ez a transzcendencia az egész emberi fajra vonatkozik-e, vagy inkább csak egy kiválasztott részére. De Huxley adott némi utalást arra, hogyan történhet meg ez az emberi öntúllépés: az emberiség „a legnagyobb üzlet, az evolúció üzletének ügyvezető igazgatója lesz. . .”2 Amint e rész első epigráfusa világossá teszi, Julian Huxley az eugenika híve volt. És ő volt a Brit Eugenikai Társaság elnöke.3 Az UNESCO főigazgatójaként az UNESCO bevezetőjében javasolta, hogy az eugenikát, miután a náci rezsim ilyen rossz hírnevet adott neki, meg kell menteni a kíntól, „annyira, ami most elképzelhetetlen, legalább elképzelhetővé váljon. .”4 Amint John Klyczek megjegyezte: „A náci eugenikus holokauszt atrocitásai elleni heves nyilvános ellenreakció nyomán Huxley tulajdonképpeni eugenikája a föld alá kényszerült, és különféle kriptoeugenikus álruhákba csomagolta magát, amelyek közül az egyik a „transzhumanizmus”. Klyczek szerint a transzhumanizmus „az a tudományos feltevés, amely szerint az emberi evolúciót a biológiai-genetikai szelekción keresztül nagymértékben felváltotta egy szimbiotikus evolúció, amely kibernetikusan egyesíti az emberi fajt saját technológiai kézi munkájával”.5
A kortárs transzhumanista rajongók, mint például Simon Young, úgy gondolják, hogy az emberiség átveheti az irányítást ott, ahol az evolúció hagyott bennünket, hogy új és továbbfejlesztett fajt hozzon létre – akár magunkat, akár önmagunk utódját:
Az emberi evolúció fordulópontjában állunk. Feltörtük a genetikai kódot; lefordította az Élet könyvét. Hamarosan képesek leszünk saját evolúciónk tervezőivé válni.6
A „Transhumanista gondolkodás története” című művében Nick Bostrom részletezi a transzhumanista gondolkodás vonalát az őstörténettől a jelenig, és bemutatja, hogy a transzhumanizmus hogyan kapcsolódott össze a genomika, a nanotechnológia és a robotika (GNR) területével, ahol a robotika magában foglalja a mesterséges intelligenciát is. (AI).7 E területek közül ez az utolsó, amely itt elsősorban minket érint. A transzhumanista projekt azóta az emberiség technológiai eszközökkel való transzcendenciáját képzeli el. Az elmúlt harminc évben ezt a technológiai transzcendenciát „a szingularitásnak” tekintették.
Vernor Vinge, a matematikus, informatikus és tudományos-fantasztikus író 1993-ban vezette be a technológiai szingularitás fogalmát.8 Vinge szerint a szingularitás az a közeljövő pontja, ahol a gépi intelligencia feltehetően felülírja az emberi intelligenciát. Vinge merészen kijelentette: „Harminc éven belül meglesznek a technológiai eszközeink az emberfeletti intelligencia létrehozásához. Nem sokkal ezután az emberi korszak véget ér."9 Vinge azt jósolta, hogy a szingularitást legkésőbb 2030-ban érik el. Vinge azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy vajon az emberi faj túlélheti-e a közelgő szingularitást, és ha igen, hogyan.
A feltaláló, futurista és most a Google mérnöki igazgatója, Raymond Kurzweil azóta üdvözölte a technológiai egyediséget, mint az emberiség áldását. Kurzweil, akinek könyvei közé tartozik A spirituális gépek kora (1999), A Szingularitás Közel van (2005), és Hogyan teremtsünk elmét (2012) azt sugallja, hogy 2029-re a technológusok sikeresen visszafejtik az agyat és lemásolják az emberi intelligenciát az (erős) MI-ben, miközben jelentősen megnövelik a gondolkodás feldolgozási sebességét. Miután feltérképezték az emberi agy neuronális összetevőit, vagy felfedezték a gondolkodási algoritmusokat vagy ezek kombinációit, a technológusok ezeket számítógépes programmá, személyiséggé és minden mássá konvertálják, majd feltöltik egy számítógépre, így megragadják a Szent Grált. halhatatlanság. Végül, ahogy az intelligenciarobbanás kitágul a szingularitásból, minden anyagot áthat az adatok, az intelligencia; az egész univerzum „felébred” és életre kel, és „olyan közel Istenhez, amennyire csak el tudom képzelni” – írja Kurzweil.10
Így a bibliai teremtés-elbeszélés teljes megfordításában Kurzweil egy buta univerzumot állít fel, amely egy kozmikus szingularitásból (az ősrobbanásból) kezdődik, és egy technológiai szingularitás révén válik Istenné. Ez a második szingularitás Kurzweil szerint magában foglalja az univerzum öntudatossá válását az információs, technológiai ágenssel, az emberiséggel szemben. Így a technológiai szingularitásban a technológiai és a kozmikus konvergál, mivel Kurzweil egy technokozmikus hegeliánusra hasonlít. (Hegel úgy képzelte, hogy a kollektív emberi öntudat az önmegvalósításban és önmegvalósításban halad előre, végül Istenné válik és felismeri önmagát, „az államon keresztül [mint Isten vonulása a világban”.11) Mellesleg Kurzweil szerint az emberiség utáni utódaink emberi származásuk nyomait fogják viselni. Így a jövőbeli intelligencia bizonyos értelemben „ember” marad. Az emberi lények az egyetemes intelligencia hordozói, az emberi technológia pedig az a szubsztrátum, amely által az intelligencia végtelenül kiterjeszthető és egyetemessé válik.
A közelmúltban Yuval Noah Harari – az izraeli történész, a WEF-hez kötődő futurista és Klaus Schwab tanácsadója – is üdvözölte ezt a különlegességet, bár a túlnyomó többség számára szörnyű jóslatokkal. Harari szerint a 4-IR-nek két fő következménye lesz: az emberi testet és elmét felváltják a robotok és a mesterséges intelligencia, míg az emberi agy feltörhetővé válik nanorobotikus agy-felhő interfészek (B/CI), mesterséges intelligencia és biometrikus megfigyelési technológiák révén. Ahogyan az embereket funkcionálisan lecserélik, vagyis a nagyhatalmú vállalatok vagy az állam (vagy ami valószínűbb, ezek hibridje, egy neofasiszta állam) teljes ellenőrzése alá kerülnek. A mindenki számára elérhető, kirobbanó intelligencia decentralizált, nyílt hozzáférésű infószférája helyett a szingularitáris technológiák az uralom arzenáljának részévé válnak. Az emberi intelligencia gépi intelligencia általi helyettesítése magában foglalja az ilyen adatok és adatfeldolgozási képességek használatát a globális lakosság társadalmi viselkedési mintáinak további előrejelzésére és ellenőrzésére. Emellett a kevesek biotechnikai feljavítása az elit és a többség közötti már amúgy is széles szakadék kiélezésére szolgál, míg a megerősített „felsőbbrendűség” ideológiailag a különbségek racionalizálását szolgálja, amit egy ilyen megosztottság megenged. Vagyis Harari azt sugallja, hogy ha a fejlesztések Vinge és Kurzweil jóslatai szerint haladnak, akkor ez a rendkívül felgyorsult információgyűjtési és -feldolgozási szféra nem jelent valódi tudást a túlnyomó többség felvilágosítása számára. Inkább instrumentalista és redukcionista lesz a szélsőségesen, elősegítve az emberi lények uralmát globális szinten, miközben lehetetlenné teszi az ellenkezést.
Egy cikkben a Az idegtudomány határai, Nuno RB Martins et al. magyarázza el, hogyan valósítható meg egy ilyen ellenőrzés a B/CI-n keresztül, amely a szerzők szerint a következő 20-30 éven belül megvalósítható lesz:
A neuralnanorobotika az agy ~86 x 109 neuronjának és ~2 x 1014 szinapszisának közvetlen monitorozásán keresztül is lehetővé teheti az idegi tevékenység és a külső adattárolás és -feldolgozás közötti szabályozott kapcsolódású B/CI-t. . .
Ezután vezeték nélkül továbbítanának akár ~6 x 1016 bit/sec szinaptikusan feldolgozott és kódolt emberi-agy elektromos információt kiegészítő nanorobotikus száloptikán (30 cm3) keresztül, amely akár 1018 bit/sec sebességet is képes kezelni, és gyors adatátvitelt biztosít felhő alapú szuperszámítógép valós idejű agyállapot-figyeléshez és adatkinyeréshez. A neuralnanorobotikusan támogatott emberi B/CI személyre szabott csatornaként szolgálhat, lehetővé téve az emberek számára, hogy közvetlen, azonnali hozzáférést kapjanak a kumulatív emberi tudás gyakorlatilag bármely oldalához (kiemelés tőlem).12
Az ilyen interfészek már elérték a kereskedelmi stádiumot Elon Musk Neuralink-jével,13 kernel,14 és a DARPA-n keresztül,15 Többek között.
Amikor a neuralnanorobotikus technológiák, amelyek információkat vezetnek, és döntéseket hozó algoritmusok érintkeznek az aggyal, lehetővé válik bizonyos típusú tapasztalatok, viselkedések és gondolatok kiküszöbölése. Az elme ilyen, implantátumokon keresztüli irányítását már Jose Delgado is megalkotta már 1969-ben.15 Az agy és a felhő közötti kétirányú adatátvitel gyakorlatilag azt jelenti, hogy az alanyok gondolatait elolvassuk, megszakítjuk, és más, gépi felhőből származó információval helyettesítjük. Az a vágy, hogy rögzítsék, címkézzék, „informálják” ahelyett, hogy megértsék, nem is beszélve a kritikus bevonódásról vagy elméletalkotásról, kizárólagos prioritást élveznek az alanyok számára, tekintettel a neuronális váltási minták szabályozására. Tekintettel a szingularitariánusok – vagy ahogy Yuval Harari nevezte őket, az „adatisták” – instrumentalizmusára, a döntő, cselekvés-orientált algoritmusok fogják uralni ezeket az agy-felhő interfészeket, kizárva a tevékenységek kritikus értékelésének képességeit, és eltüntetik a szabad akaratot.17 Elegendő adat birtokában az algoritmusok jobban képesek lesznek döntéseket hozni helyettünk. Mindazonáltal sajátos módon meghatározott intelligencián fognak alapulni, és meghatározott célokat tűztek ki célul, jelentős hangsúlyt fektetve az adatfeldolgozás és a „tudásként” értelmezett adatokon alapuló döntéshozatal sebességére és mennyiségére. Természetesen Aldous Huxleyé Szép új világ eszébe jut. Mégis, ellentétben Huxley elmezavaró szómájával, az agy-felhő interfészeknek ideológiai vonzerejük lesz a tömegek számára; fejlesztésekként emlegetik őket, mint a hagyományos emberi intelligenciához képest hatalmas fejlesztéseket.
Harari lehúzza a függönyt, amely a transzhumanizmus Óz varázslójának ígéreteit fedi le, és azt sugallja, hogy még a szingularitás előtt a robotika és a gépi intelligencia a tömegeket egy új „haszontalan osztálytá” fogja tenni.18 Tekintettel a belépés túlzott költségére, csak az elit engedheti meg magának a tényleges fejlesztéseket, így új, kiváló fajokká válnak – annak ellenére, hogy a Moore-törvény lezárja a technológiai jogsértést azáltal, hogy exponenciálisan növeli a számítástechnika ár-teljesítményét, és így felére csökkenti a költségeket. mértékegységenként kétévente vagy ritkábban. Soha nem foglalkozunk azzal, hogy az elit hogyan fogja fenntartani a kizárólagos ellenőrzést a fejlesztések felett, és mégis alávetni a tömegeket az ellenőrzési technológiáknak. De talán meg lehetne valósítani egy kill switch-et, hogy az elit ne legyen kitéve agyi adatbányászatnak – hacsak nem ütközik a napirenddel, amely esetben az agyadatbányászatot (újra) engedélyezni lehetne.
A WEF 2018-as nyilatkozatában Harari egy új transzhumanista kor önjelölt prófétájaként beszélt:
Valószínűleg a homo sapiens utolsó generációi közé tartozunk. Egy-két évszázadon belül a Földet olyan entitások fogják uralni, amelyek jobban különböznek tőlünk, mint mi, mint a neandervölgyiek vagy a csimpánzok. Mert az elkövetkező nemzedékekben megtanuljuk, hogyan kell megtervezni a testet, az agyat és az elmét. Ezek lesznek a 21. századi gazdaság fő termékei (kiemelés tőlem).19
Már nem képesek kihívást támasztani az elittel szemben, mint a XNUMX. és a XNUMX. században, és nem lévén funkciójuk, a feddhetetlen tömegeknek nem lesz pályájuk vagy céljuk. A kizsákmányolás egy dolog; A lényegtelenség egészen más, mondja Harari. És így, ahogy Harari látja, a maradék többség arra lesz ítélve, hogy a metaverzumban töltse idejét, vagy ami még rosszabb. Ha szerencséjük van, egyetemes alapjövedelmet (UBI) gyűjtenek, és legjobban drogozással és videojátékokkal tudják elfoglalni magukat. Természetesen Harari felmenti magát ettől a sorstól.
Ami az elitet illeti, Harari szerint a tömegekkel szembeni feltételezett felsőbbrendűségük hamarosan biotechnológiai tények dolga lesz, nem pedig pusztán ideológiai igényesség, mint a múltban. Az elit nemcsak továbbra is ellenőrzi a világ anyagi erőforrásainak oroszlánrészét; istenszerűvé válnak, és hatékony távirányítást élveznek beosztottjaik felett. Továbbá biotechnológiai eszközökkel örök életre tesznek szert a Földön, míg a többség, akit korábban azzal vigasztalt, hogy legalább mindenki meghal, most elveszíti a nagy kiegyenlítőt. Mivel a természetfeletti elavult, vagy a transzhumanizmus oltárán áldozták fel, a többség elkerülhetetlenül elveszíti a spirituális túlvilágba vetett hitét. A Közel-Keleten keletkezett teista vallások eltűnnek, helyüket a Szilícium-völgyből származó új, kiberalapú vallások veszik át. A spiritualitás, vagyis nem lesz más, mint az újonnan létrehozott szilícium istenek iránti tisztelet kifejezése, legyenek azok játékkarakterek, játéktervezők vagy maguk az elit.
Harari kijelentései szándékos túlzásnak tűnhetnek, hogy pontot tegyen, de kijelentései figyelemre méltóak a cinizmus és az emberiség iránti megvetés miatt, amelyet elárulnak. Kinyilatkoztatják a transzhumán jövő hívőinek mérhetetlen epét. Az ENSZ és a WEF köré összpontosuló elit neo-malthusi impulzusaival párosulva egy olyan elit képe rajzolódik ki, amelynek célja a „haszontalan evők” népességének csökkentése, miközben a maradékot a hatalmukban tartja.
Referenciák
Julian Huxley, „Transhumanizmus”, Új palackok új borhoz, London: Readers Union, Chatto & Windus, 1957, 17. oldal.
Ugyanott, 13. oldal.
„Múltbeli elnökök”, Adelphi Genetics Forum, 10. augusztus 2022. https://adelphigenetics.org/history/past-presidents/. Az Adelphi Genetics Forum eredeti neve British Eugenics Education Society volt, és 1911-ben alapították. 1926-ban változtatta a nevét British Eugenics Society-re, majd 1989-ben ismét Galton Institute-ra változtatta a nevét. 2021-ben ismét megváltoztatta a nevét. az Adelphi Genetics Forumra.
Nick Bostrom, „A Transhumanist Thought története”, Michael Rectenwald és Lisa Carl, szerk. Tudományos írás a tudományágakon át, New York: Pearson Longman, 2011.
Vernor Vinge, „The Coming Technological Singularity: How to Survive in the Post-Human ERA – NASA Technical Reports Server (NTRS),” NASA, 30. március 1993. https://ntrs.nasa.gov/citations/19940022856.
Ugyanott, 11. oldal.
Ray Kurzweil, A Szingularitás Közel van, Penguin Publishing Group, 375. oldal.
Georg Wilhelm Friedrich Hegel, A jobboldal filozófiájának elemei, ford. SW Dyde, London: George Bell and Sons, 1896, 247. oldal.
Nuno RB Martins, Amara Angelica, Krishnan Chakravarthy, Yuriy Svidinenko, Frank J. Boehm, Ioan Opris, Mikhail A. Lebedev és társai, „Human Brain/Cloud Interface” Az idegtudomány határai 13 (29. március 2019.), https://doi.org/10.3389/fnins.2019.00112, nincs oldalszám.
Michael Rectenwald tizenkét könyv szerzője, köztük A nagy újrakezdés és a szabadságharc: A globális menetrend feltárása, Gondolat bűnöző, Beyond Woke, Google szigetcsoportés A hópelyhek tavasza. Kiváló munkatárs a Hillsdale College-ban.
Patrick Wood vezető és kritikus szakértő a fenntartható fejlődés, a zöld gazdaság, az Agenda 21, 2030 Agenda és a történelmi technológiák területén. A Technocracy Rising: A globális átalakulás trójai lójának (2015) szerzője, valamint a Trilaterals Washington felett, I. és II. Kötet (1978-1980), a késő Antony C. Sutton társszerzője.
[…] Rectenwald a transzhumanizmusról: Az emberiség feltörése […]
Szokás szerint kiváló. Ennyi prediktív programozással egy film, amit tudatlanságomban élveztem, de most már unalmasnak találom, a Ready Player One.